„Rugalmasság nélkül nem megy”

A koronavírus-válság hatásait elemezték iparági szereplők egy online konferencián a közelmúltban, amelyen a helyzet negatívumai mellett a megoldási lehetőségeket és az előnyöket is felvázolták a megszólalók. Mint elhangzott: a krízis keményen érintette a magyar fuvarozói ágazatot, amelyet tovább súlyosbíthat a nyáron elfogadni tervezett mobilitási csomag és a helyzetben különösen kedvezőtlen, irracionális árverseny.

Közúti fuvarozás a Covid alatt és után címmel szervezett online konferenciát a Magyar Logisztikai Egyesület május 25-én, ahol több iparági szereplő is értékelte az eddigi válság okozta hatásokat, és igyekezett felvázolni a következő hónapok folyamatait is.  

Az idei március volt leginkább a bizonytalanság időszaka, amelynek során a teljes ágazat és annak szereplői is tanácstalanul álltak a hirtelen jött változásokhoz – mondta el az eseményen Barna Zsolt. A Waberer’s-Szemerey Logisztika Kft. ügyvezető igazgatója, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE) árufuvarozási tanácselnöke kifejtette: ebben az időszakban az is előfordult, hogy a sofőrök nem vállalták a jelentősen fertőzött országokba, például Olaszországba a fuvarokat, és bár az áruszállítás kisebb-nagyobb csúszásokkal, de biztosított volt, a helyzet folyamatosan változott. Néhány hétig kifejezetten ellentmondásos információk alapján kellett dönteni – például nagyfokú bizonytalanság volt a határhelyzet miatt. Ezt követően már rendeződtek a dolgok, a gépjárművezetők vezetési és pihenőideje tekintetében bevezetett enyhítés nagyban segítette a helyzethez való rugalmas alkalmazkodást.

 

Nehézségek, álhírek

Nem várt problémaként jelentkezett a lejáró okmányok helyzete, akadályokba ütközött például a forgalmi engedély, jogosítvány, személyi igazolvány, GKI-kártya, munkavállalási engedély és más dokumentumok megújítása.

Összességében 15−20 százalékos volt a visszaesés mértéke, ezzel összefüggésben a fuvarpiacon felborult az egyensúly, erős árverseny alakult ki – tette hozzá. Mindezt részben magyarázza az is, hogy a vírus jelentős terjedése miatt gyárak álltak le, és az áruszállítás iránti igény is visszaesett bizonyos területeken. Erre válaszul a Waberer’s-Szemerey Logisztika Kft. március közepétől már csak élelmiszer-kiszállítást vállalt.

Barna Zsolt kitért a sajtóban megjelenő álhírekre is, amelyek a cég flottájának leállításával kapcsolatban tűntek fel. Kiemelte: a moratórium révén ez költségmentes leállításnak tekinthető.

 

Felgyorsult digitalizáció

A koronavírus-helyzet ugyanakkor előnyöket is hozott egyes területeken – emelte ki a pozitívumokat a cégvezető. A vírushelyzetben pár nap alatt sikerült elérni olyan racionalizálásokat, amelyeket előtte évekig nem vagy csak kevés esetben sikerült bevezetni, elfogadtatni a megrendelőkkel, partnerekkel. Például a szállítólevelet ma már nem szükséges fizikailag visszavinni, szkennelve, illetve online is elfogadják. Ide tartozik még a készpénzbeszedés megszüntetése és általában a digitalizációra való fokozottabb áttérés.

A szállítmányok kapcsán is érzékelhető, hogy más iparágak is áttértek újabb megoldásokra a vírus miatt. Például a húsipar esetében megfigyelhető, hogy a fogyasztók átálltak a vákuumcsomagolt termékekre, valamint a hazai gyártókapacitással rendelkezők előnybe kerültek a külföldiekkel szemben. Ezen felül az FMCG-piacon további változás, hogy a tisztítószer és állateledel esetében jelentkezett a cég által megfigyelhető legnagyobb volumennövekedés.

 

Szűkülő lehetőségek

A magyar gazdaság mintegy 6 százalékát adó logisztikai és fuvarozói szektor jelentősen megérezte a koronavírus-válság hatásait – mondta el az eseményen Raffai Péter, az MKFE elnöki tanácsadója és az MKFE Szolgáltató Kft. ügyvezetője. Mint elmondta, a mostani helyzetet sokan összehasonlították a 2008-as válsággal, már csak azért is, mert például az autóipar esetében már korábban is érezhetőek voltak bizonyos jelek, amelyek visszaesést vetítettek előre. A mostani helyzet azonban annyiban más volt, hogy nem egy fokozatos lassulás alakult ki, hanem egy-két hónap alatt esett vissza drasztikusan a gazdaság. Mivel a hitelezés korábban jól alakult és a hitel olcsó volt, előfordult, hogy az egyes cégeknek nem volt elegendő tartaléka, és túlságosan a külső forrásokra hagyatkoztak. Az ilyen esetekben pedig akár a csődök lehetősége is fennáll.

Bár a fuvarozás nem állt le olyan mértékben, mint a személyszállítás vagy a turizmus, de a piac jelentősen szűkült: komoly visszaesést mutatott a szállítmányok aránya Törökország és Nyugat-Európa viszonylatában is. Mindez többhetes bizonytalanságot okozott, majd az úgynevezett „zöld sávok” bevezetésével rendeződött csak. Mindez azért is érintette kedvezőtlenül a hazai fuvarozást, mert az átlagot nézve a járművek száma még ma is csupán öt kamion cégenként, vagyis az ágazat még most is alapvetően kkv-jellegű, amely a visszaesést nehezebben kezeli, mint a nagyobb, tőkeerősebb cégek.

 

Jön az újabb érvágás, a Mobilitási Csomag

Ebben a helyzetben különös veszélyként adódik az olcsóbb, bolgár vagy román fuvarozók megbízása. A válságban lecsökkent fuvarozási díjakkal fennáll a magyar fuvarozók „kivéreztetésének” veszélye, ezért fontos lenne, hogy az itt adódó munkákat magyar fuvarozókra, magyar cégekre bízzák, és ne engedjenek a szereplők a pillanatnyi haszonszerzés lehetőségének azzal, hogy még olcsóbb szállítási kapacitásokat keressenek.

Raffai Péter szólt a jogalkotási kérdésekről is, azon belül is elsősorban a Mobilitási Csomagról, amelyet várhatóan nyáron elfogad az Európai Parlament. Az MKFE álláspontja az, hogy ez egyértelműen a nyugat-európai fuvarozók nyomására született, „szociális köntösbe bújtatott protekcionizmus”, amely a szabad piacot kérdőjelezi meg.

Ha a Mobilitási Csomagot elfogadják – és ez ma már szinte biztosra vehető –, az egy újabb nagy érvágás lesz a magyar fuvarozói ágazatnak. Ezzel kapcsolatban nem is a vezetési és pihenőidőkkel lesz a probléma, hanem a bérezéssel. Bár a hazai fuvarozói bérek már jelentősen megközelítették a nyugatiakat, ezek egy része még most is költségtérítésből és egyéb juttatásokból adódik, vagyis a magyar sofőr bérének jelentős az adómentes tartalma. Várhatóan ezen kell majd a Mobilitási Csomaggal változtatni, amely komoly kihívás elé állítja a magyar szereplőket – jogalkotókat és fuvarozókat egyaránt – a közeljövőben. Muszáj lesz egy olyan konstrukciót kidolgozni, amelynek járulékfizetési szintje elfogadható az EU számára, és a munkaadókat sem lehetetlenítik el a megnövekedett költségek.

További változásként jelölte meg a digitalizációt, amely várhatóan erősödni fog a mostani válság hatására. Aki ezen a téren újdonságokat tud bemutatni, az várhatóan versenyképesebb lesz – szögezte le.

 

Délen előbb, északon később jött a baj

Az eseményen megszólalt Zöldi-Tóth Attila, a Truck Force One Kft. ügyvezetője is. A harmadik generációs fuvarozó szakember cégének intermodális, a vasutat is nagyban felhasználó működési módszerével kapcsolatban elmondta: ez a megoldás előnyt jelentett a válság egy szakaszában. Míg Dél-Európa már javában szenvedett a járványtól, addig az esetükben meghatározó északi országok, így a Benelux államok, az Egyesült Királyság vagy Franciaország északi része egy ideig még tartotta magát. Ebben az időszakban – március és április folyamán – a vasúti személyszállítás visszaesése miatt gyakorlatilag akadálytalanul jutottak az export-import szállítmányok a célpontokra. A világjárvány azonban előbb-utóbb mindenhova elért, és ezek az országok sem lettek kivételek, vagyis később a helyzet itt is romlott. Májusban már jelentős visszaesés mutatkozott itt is, 20−25 százaléknyi megrendelés-visszaesés következett be, amit igyekezett a cég a spot piacon pótolni. A kötött pálya miatt viszont ez csak kisebb mértékben jelentett pótlást.

 

Gyors visszarendeződés jöhet

Zöldi-Tóth Attila ugyanakkor optimista volt a jövőt illetően. Mint elmondta, júniustól már nyitást és lazítást várnak, és várakozása szerint két-három hónap múlva visszatérhet a forgalom szintje arra a mértékre, amit év elején könyvelhettek el. Óva intett ő is attól, hogy az árverseny fokozódjon, hiszen akik a következő hónapokban „alulvállalják” a piacot, nem fognak talpon maradni, amikor a második félévben újra emelkednek majd a fuvarozói díjak.

A munkahelyek, munkavállalóik megtartása kiemelt szempont volt a cégnél: az addig fennálló helyzetet munkaidő- és ezzel párhuzamosan bércsökkentéssel igyekeznek kezelni. A beruházásaikat kis időre elhalasztották, de az év második felében reményeik szerint ezekre is sor kerül – tette hozzá a cégvezető.

Összességében Zöldi-Tóth Attila gyors visszarendeződést vár a gazdaságban és a fuvarozói ágazatban is. Ez az egyes piacokon különböző mértékű és sebességű lehet, azok a cégek, amelyek autóipari kitettsége nagyobb, vélhetően lassabban indulnak majd újra, de az FMCG-szektorban tevékenykedő vállalkozások bízhatnak a gyorsabb visszarendeződésben. A cégvezető szerint a fuvardíjak hasonló tempóban fognak emelkedni, mint ahogy bezuhantak, ezért azok a vállalkozások, amelyek aláígérésekkel lenyomják saját áraikat, nem fognak tudni visszakapaszkodni a piaci szintre.

 

Mindenkinél korábban

Szabó Zoltán, a Ghibli Kft. ügyvezető igazgatója szintén felszólalt az eseményen. A cég kitettsége három ország esetében volt jelentős, mindhárom viszonylag korán, nagymértékben megszenvedte a koronavírus járványt. Az Olaszországra, Kínára és Dél-Koreára különösen koncentráló cég ezen célországainál már a tél folyamán komoly gondok adódtak. Jellemző volt, hogy egy szakmai konferencián, amelyen már februárban a koronavírusról volt szó, még senki nem említette a járványt, mint európai gazdaságbefolyásoló tényezőt – tette hozzá.

Az ilyen kitettség ugyanakkor abban segített a Ghiblinek, hogy az elsők között tudott felkészülni a helyzetre és korán bevezette a járványellenes intézkedéseket. A lázmérés, a sofőrök szeparálása, a kilincsek fertőtlenítése már akkor gyakorlat volt náluk, amikor másoknál még nem. A cég mintegy hatvan alkalmazottját küldték home office-ba, ami meglehetősen jól működött. Az intézkedések meg is hozták az eredményüket: egyetlen sofőrjük sem esett ki a munkából fertőzés miatt.

A Ghibli esetében az is kedvező fejlemény volt, hogy márciusban vették át a budapesti repülőtéren kialakított raktárukat, így rögtön bekapcsolódtak a kínai segélyszállítmányok Magyarországra érkezésének szervezői munkálataiba.

A jövőről szólva úgy vélte, az ipari szereplők koronavírusjárvány-tapasztalataira támaszkodva növelni fogják biztonsági készleteiket egy esetleges második járványhullám esetére. Meg fogják vizsgálni, hogy a távol-keleti beszállítókat milyen módon pótolhatják adott esetben, alternatív beszállítókat fognak rászervezni a tevékenységeikre. Ezek az óvintézkedések plusz fuvarkapacitásokat fognak igényelni, tehát a fuvarozás élénkülésére számít a szakember. Ezen felül várhatóan felértékelődik a távol-keleti vasúti kapcsolat: a Ghibli két vonatát indította újra Kínába ezen időszak alatt. Ezek a folyamatok intenzív piacátrendeződést is hozhatnak magukkal, ami mindenkitől még nagyobb rugalmasságot és gyors reagálást igényel.

 

MKFE-kommunikáció/TL

A cikk az MKFE lapja, az AutóKözlekedés júniusi számában jelet meg.