A jó értelemben vett protekcionizmus mellett fontos szempont a cégháttér könnyű ellenőrizhetősége és a nyelvi akadálymentesség. Ezzel együtt a külföldi fuvarozók bizonyos fokú igénybevétele a piaci verseny miatt elkerülhetetlen.

Budapest, 2020. július 24. Felmérést végzett tagjai körében a Magyar Szállítmányozók Szövetsége (MSZSZ) annak megállapítására, mennyire valósak a külföldi fuvarozók drámai térnyerésére vonatkozó információk. A kép vegyes: a válaszadók 28%-a a magyar fuvarozók igénybevételének kis mértékű csökkenéséről, azonban 8%-uk az arány emelkedéséről számolt be. Összességében tehát az látszik, hogy kis mértékű csökkenés igazolható, de a megoldást a szállítmányozói szakma képviselői az okok feltárásában, a hazai fuvarozók versenyképességének növelésében és az intenzívebb párbeszédben látják.

Az MSZSZ 2020. július 7. és 10. közötti online kérdőíves felmérése megmutatta, hogy a hazai szállítmányozók nagyjából kétharmad arányban továbbra is a magyar közúti fuvarozók szolgáltatásait veszik igénybe. A hazai fuvarozó Magyarországon adózik, így a forgalomból a magyar nemzetgazdaság erősödik, de az is fontos szempont, hogy magyar cég megbízása esetén nincsnek nyelvi akadályok. A felek fél szavakból is megértik egymást, így sokkal gyorsabban és egyszerűbben kezelhetők a fuvarozás során adódó kérdések. A szállítmányozó kiemelten fontos feladata a fuvarozó gondos kiválasztása, a hazai cégek esetében pedig lényegesen egyszerűbben ellenőrizhető a cég valódisága, tulajdonosi köre, pénzügyi adatai és biztosításai. Így a magyar szállítmányozóknak az adminisztrációs szempontok tekintetben is ésszerű magyar beszállítót választani.

A külföldi fuvarozók mellett érvként jelent meg, hogy hatékonyabban tudja kezelni a honos adminisztratív akadályokat, például a határon történő vámkezelést, ez a jelenség tapasztalható például a török desztinációk esetében. A tőlünk hazatérő fuvarozó gyakran kedvezőbb fuvardíjat tud kínálni, ez jól megfigyelhető többek között a Lengyelországba irányuló export esetében. Vannak olyan országok, például a balkáni régiók országai, ahova a magyar fuvarozók kevésbé szívesen végeznek tevékenységet és amennyiben igen, annak jelentősen megkérik az árát.

Végezetül külön kategóriát képeznek a magyar nemzetiségű, de külföldi honosságú fuvarozók, akiket a magyar szállítmányozók hazaiként kezelnek, azonban az említett statisztikákban ők például szlovák vagy román fuvarozóként jelennek meg.

A Magyar Szállítmányozók Szövetségének aktuális projektjei között számos olyan van, amely a teljes logisztikai szolgáltatói szektor, így a magyar fuvarozók tevékenységére is pozitív hatást gyakorolhat. Terveik között szerepel a CMR biztosítások feltételeinek egységesítése, mellyel átláthatóbbá válhat a szállítmánybiztosítások jelenleg meglehetősen sokszínű, és emiatt nehezen átlátható piaca. A közelmúltban több lépést tettek annak érdekében, hogy a jelenleg kötelezően papír alapon benyújtandó fuvarlevelek a jövőben szkennelt és digitálisan aláírt verzióban is elfogadottakká váljanak a NAV és a megbízók körében. Ezzel felgyorsulhatna a számlázási folyamat, hamarabb érkezne be a fuvardíj a szolgáltató számlájára és jelentősen csökkenne a postaköltség. Ehhez kapcsolódóan a későbbiekben azt kívánják elérni, hogy a magyar hatóságok ratifikálják az elektronikus CMR fuvarlevelet, lehetővé téve ezzel a teljes papírmentességet, ezzel is biztosítva a folyamatok átláthatóságát és ellenőrizhetőségét.

Az MSZSZ tagjai támogatják azt a célkitűzést is, hogy a hatóság nemzetiségtől függetlenül egyforma intenzitással ellenőrizzen minden teherszállító járművet, mert korrekt piaci verseny csak így jöhet létre.

A hazai logisztikai szektorban működő szállítmányozó és fuvarozó cégek céljainak többsége tehát közös. Az MSZSZ küldetése az, hogy az együtt elért sikerek eredményeképpen az ellátási lánc tagjai ne ellenséget, hanem együttműködő partnert lássanak egymásban.

 

A Magyar Szállítmányozók Szövetsége Egyesület (MSZSZ) 1989. óta a szakma hazai művelőinek érdekképviselete, a FIATA (Fédération Internationale des Associations de Transitaires et Assimilés), a szállítmányozók nemzetközi szervezetének tagja. Az MSZSZ tagvállalatai a magyar szállítmányozási piac összes árbevételének nagyságrendileg kétharmadát adják.

 

2 Bár a korábbi, 1959-es és az új magyar Ptk-ban foglaltak alapján egyértelműen különbséget lehet tenni a fuvarozó és a szállítmányozó között, még mindig – sajnos több mérvadónak számító sajtóorgánumban is – gyakran keveredik a szállítmányozás, a fuvarozás és a logisztika fogalma.

A szállítmányozók alapvető feladata az árutovábbítás szervezési és technikai feladatainak összehangolása a közlekedési infrastruktúra és a piaci lehetőségek figyelembevételével oly módon, hogy a küldemény a leggyorsabb, legbiztonságosabb és leggazdaságosabb feltételekkel jusson el a rendeltetési helyére.

A szállítmányozás tehát a logisztika és az ellátási lánc központi „erőátviteli rendszere”, a szállítmányozók teremtik meg a megbízók, a fuvarozók és az egyéb közreműködők közötti kapcsolatot.

A szállítmányozók a fenti alapfunkciókon túl nagyon gyakran egyéb értéknövelő logisztikai feladatokat is betöltenek, például sok esetben saját fuvareszközeikkel maguk is fuvaroznak, raktár- és gyártáslogisztikai, illetve vámügyintézői szolgáltatást nyújtanak ügyfeleik részére.

A magyar szállítmányozási szakmában tevékenykedő cégek 1.000 milliárd forintot meghaladó éves nettó árbevétellel a magyar gazdaság meghatározó gazdasági szektorát képviselik.