Hogyan tovább a logisztikában?

A digitalizáció a logisztikai szektort sem hagyja érintetlenül. Ennek eredményeképpen az utóbbi években egyre szaporodnak a digitális logisztikai és intralogisztikai megoldások. Ahogy más területen, úgy a szállítmányozásban is a hatékonyságnövelés, a termék- és árubiztonság, valamint a minőségbiztosítás katalizálja a fejlesztéseket. Bohács Gáborral, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki Karának Anyagmozgatási és Logisztikai Rendszerek Tanszékének egyetemi docensével beszélgettünk. 

A digitalizáció és az adat világában minden út a mesterséges intelligenciához vezet – legalábbis a fejlesztések egy jelentős része ebbe az irányba mutat. Nem véletlenül, hiszen a gépi intelligencia számos lehetőséget tartogat a hatékonyságfokozásra, a trendkövetésre, ezen keresztül pedig az előrejelzésre. Továbbá lehetővé teszi, hogy a termelésirányítás és a szállítmányozás igényfókuszú, a kereslet alapján tervezett legyen.

„Annak ellenére, hogy a mesterségesintelligencia-fejlesztések kezdeti fókuszában az emberi munkaerő részleges helyettesítése állt, ma már egyre többször olvashatunk arról, hogy a munkavállalók tartanak tőle, hogy a gépek elveszik a munkájukat. Ez a fura kettősség azonban nem gátolja a fejlesztéseket, ugyanakkor a szkepticizmus akadályozhatja az elterjedésüket” – mondja Bohács Gábor a logisztikai iparágat érintő fejlesztésekről. Ugyanakkor ezek a mondatok nemcsak a logisztika vonatkozásában helytállóak: a mesterséges intelligenciával kapcsolatos ellenérzések minden területen befolyásolják a technológiához való hozzáállást. Azonban az adatok hatékony felhasználásában mindenképpen szükségünk van és lesz a gépek logikájára és a bennük rejlő lehetőségekre. Nincs ez máshogy Magyarországon sem, ahol sok vállalat foglalkozik gépi intelligenciát alkalmazó megoldásokkal – akár logisztikai területen is.

Trendteremtő külföld – trendkövető Magyarország

„Magyarországon a cégek és az innovációs politika is a külföldi trendeket, mintákat igyekszik követni – kezd bele Bohács Gábor a hazai és külföldi fejlesztési trendek különbségeinek ismertetésébe. – Ezáltal a mesterséges intelligencia által vezérelt megoldások, termék- és árukövető rendszerek, valamint intralogisztikai eszközök is megjelennek Magyarországon, ám a követő jelleg miatt sok fejlesztés egy kis késéssel kezdődik nálunk.”

Bohács Gábor, a a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki Karának Anyagmozgatási és Logisztikai Rendszerek Tanszékének egyetemi docense

A problémát pedig nem is ez a minimális késés jelenti Bohács Gábor szerint, hanem az, hogy nem a speciális, az ország és a hazai szakemberek tudásából adódó lehetőségeket aknázzuk ki. „Azzal, hogy a külföldi és globális megoldásokhoz ragaszkodunk, figyelmen kívül hagyjuk azokat a helyi problémákat és potenciálokat, amelyekre szintén fókuszálni kellene a fejlesztéseknél” – magyarázza. Az előnyök lehetnek földrajzi, társadalmi, gazdasági vagy akár ipari jellegűek is, fontos, hogy rendszerben lássuk az egész képet, és annak megfelelően hozzunk döntéseket egy-egy módszer vagy rendszer implementálásáról.

„Sajnos meglehetősen technológiafókuszúan gondolkodunk az új megoldásokról. Ez azt jelenti, hogy nem egy-egy problémára keresünk megoldást, hanem a már létező megoldással igyekszünk megoldani egy-egy problémát” – folytatja Bohács Gábor.

Logisztikai technológiák: csak szépen sorban!

A logisztikai rendszerek felépítése során többlépcsős megoldásban gondolkodnak a vállalatok. Erre azért is van szükség, mert a fejlesztések időigényesek, a beruházások pedig igen hosszú ideig is eltarthatnak – ennek következtében érdemes előre megtervezett lépésekben haladni, hogy a rendszer addig is működőképes legyen, amíg nem valósul meg minden részlete.

Az első lépés a digitális vállalati működés megalapozása, így a dokumentumkövetés, a céges levelezés és adattárolás megoldása. Erre alapozva elkészülhet a belső nyomonkövetési rendszer, amellyel az anyagok, az áruk és a késztermékek helyzete és állapota követhető. Az üzemen belüli fizikai jellemzők mérése már a big data megoldások felé mutat, és bár elsőre azt gondolnánk, hogy ez nem kapcsolódik szorosan a logisztikához, a készletezésen keresztül mégis szoros az összefonódás: „a folyamatok tervezése, az igénykövetés elengedhetetlen része az anyagáram folyamatos feltérképezése, figyelemmel követése” – jegyzi meg Bohács Gábor. A fizikai jellemzők mérése ezen túlmenően a termékbiztonsághoz is hozzájárulhat, ugyanis egyre elterjedtebb, hogy szállítás közben is ellenőrzik az árura ható erőket, és vizsgálják azok hatását. Ezen keresztül fejleszthető ugyanis a szállítási mód.

Végül, a logisztikai fejlesztések csúcsa lehet az adatokon alapuló mesterséges intelligenciát alkalmazó rendszerek megvalósítása. Ezekkel már konkrét előrejelzések, idősorelemzések, készlettervezés érhető el – hasonlóan a gépészeti folyamattervezéshez.

Szemléletváltás – a logisztikában is

Bohács Gábor szerint ahhoz, hogy a felsorolt, egészen a mesterséges intelligenciát használó rendszerekig jussunk, valódi szemléletváltásra van szükség: „nyitottabbá kell tenni a fiatal generációt az újításokra, ebben pedig az oktatásnak (már egészen kisiskolás kortól) hatalmas szerepe van” – mondja. Ahogy a környezetvédelmi szemléletformálásnak, úgy az innovációhoz való hozzáállásnak is változnia kell a fenntarthatóság érdekében. És bár az innovatív új utak nem mindig könnyűek, sok esetben kiderül, hogy hatékonyabbak és hosszú távon fenntarthatók ezek.

Ahhoz, hogy az iparág ökológiai lábnyoma valóban csökkenthető legyen, a szemléletváltáson túl még egy dolgot tehetünk: szabályozhatjuk a rendszert. Ugyanakkor, ahogy Bohács Gábor is kiemelte, ezek az intézkedések fojtásként működnek, a rosszul megválasztott szabályzóeszközök visszavethetik a fejlesztéseket, és elzárhatják az utat az új megoldások piacra kerülése előtt. Épp ezért a legfontosabb, hogy egyensúlyt teremtsünk a szabályzók és a rendszer között, természetesen a gazdasági szempontokon túl a környezetvédelmi és társadalmi elvárásokat is figyelembe véve.

Magyarország a logisztika térképén

Hazánkban a logisztikai szektorral rendre a nagy szállítmányozási cégeket azonosítjuk, azonban számos magyar tulajdonú kis- és középvállalat is működik a szegmensben. A digitalizáció problematikája elsősorban őket érinti – nem véletlen tehát, hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Modern Vállalkozások Programja kiemelten foglalkozik ezekkel a cégekkel, és a logisztikai szektorra is külön figyelmet fordít. A projekt szakmai vezetőjét, Czimbalmos Leventét a magyarországi cégek lehetőségeiről, az országos logisztikai fejlettségről, valamint a kevésbé fejlett régióban működő vállalatok beruházási kedvéről kérdeztük.

Kiemelt ágazat, mégis elmarad

Czimbalmos Levente kiemelte, a program keretében megkérdezett 3200 kis- és középvállalatból csupán alig 270 jelölte meg a logisztikát főtevékenységként. A kutatással kapcsolatban szintén fontos korlátozó tényező, hogy a felmérésben csak a kevésbé fejlett régióban működő cégeket vizsgálták – tehát Budapest és Pest megye eredményei a program EU-fejlesztéspolitikai lekorlátozása miatt sajnálatukra nem látszódhatnak a felmérésben, holott az ágazat igen erősen reprezentált a nevezett térségekben.
A felmérés végeredményei szerint a vállalatok többnyire az általános digitalizációs (és ezek közül is leginkább az alapvető irodai) megoldások bevezetésén dolgoznak, így például jellemző a vállalati levelezés használata és annak mobiltechnológián történő megjelenítése, a vírus- vagy teljes tűzfalvédelem, de meglepően sok (EU-átlag feletti) a vállalatirányítási rendszerrel rendelkező vállalkozás száma is. Minden más, ágazatspecifikus digitális fejlesztés azonban rendkívül alacsony, logisztikai célszoftvereket alig használnak a megkérdezett cégek.

Czimbalmos Levente, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Modern Vállalkozások Programjának szakmai vezetője

A felmérésből az is kiderül, hogy „annak ellenére, hogy a cégek 30+%-a tapasztalt már végleges adatvesztéssel járó informatikai incidenst, több mint negyedük még mindig nem menti rendszeresen az adatait. Problémáikhoz nem vesznek igénybe külső szakértőt, kollégáik – ilyen irányú – kompetenciafejlesztésével is csak kevesen foglalkoznak – emeli ki Czimbalmos Levente. – A vállalatok egy jelentős része tehát nem fordít elegendő figyelmet az IT-biztonságra – ez pedig a céges adatvagyon biztonsága és így a vállalat működésfolytonossága szempontjából igen kritikus probléma. Egy ilyen adatvesztés során ugyanis a károsult nem csupán az adatai végleges elvesztését kockáztatja, hanem azok illetéktelen kezekbe kerülését, visszaélést, fizikai károkat és akár a teljes leállást.”

Azonban vannak jó példák is, még a konvergenciarégióban is találhatók olyan vállalatok, amelyek az ágazat speciális szoftvereit és megoldásait alkalmazzák. „Ennek ellenére a nyugat-európai vagy hazai multinacionális versenytársak által alkalmazott, ma már nem is annyira high-tech megoldásoktól a legtöbb esetben igen távol vagyunk. Az ágazatot – de sajnos kimondható, hogy általában a hazai kisvállalati szektort – kevéssé jellemzi a hosszú távú, építkező, koncepcionális gondolkozás. Nem bíznak eléggé magukban vagy vállalkozásukban, mérsékelten invesztálnak annak jövőjébe.”

Pályázatokkal a folytatásért

A Modern Vállalkozások Programja egy kapcsolódó, infokommunikációs és mobil fejlesztéseket, üzleti megoldások bevezetését támogató pályázati lehetőséggel kívánja megszólítani a hazai kis- és középvállalatokat a digitális fejlesztéseik megvalósításában. A GINOP-3.2.2-8.2.4-16 konstrukció vissza nem térítendő forrásait alapvetően olyan informatikai szoftverbeszerzésekre szánják, amelyekkel garantálható lehet a szektor digitális felzárkózása, és valóban jövőálló technológiák válthatják fel a már elavultabb megoldásokat. Ennek segítségével – ill. akár más, technológiafejlesztést célzó pályázatokkal kombinálva – jelentősen nőhet a működéshatékonyság, a versenyképesség, a piaccal és a konkurenciával szembeni kitettség. „Sajnos azonban a szektor nem kapkod a forrásokért. Az összes benyújtott projekt kevesebb mint 10%-a érkezett az ágazatból. A beadott pályaművek pedig – habár hiánypótló módon a terület célszoftvereit célozzák elsősorban – az újszerű, innovatív megoldások bevezetését még mindig nem tartalmazzák” – jegyzi meg Czimbalmos Levente.

A környezetvédelmi szempontok előretörése nem figyelhető meg különösebben ezeken a pályázatokon: „Az EU-s pályázati források rendszerének megvannak a saját célkitűzései. A Modern Vállalkozások Programja és a ráépülő konstrukciók ugyan nem a környezetvédelmet célozzák, de ha kicsit távolabbról vizsgáljuk, a korszerű, felhőalapú digitális eszközök segíthetnek a papírmentes iroda elérése, az alacsony energiafelhasználás és az egyre kevesebb lokális informatikai eszköz által a környezetterhelés csökkentésében.” A zöld megoldások a logisztika és a szállítmányozás terén egyébként is nehéz terepet jelentenek, ugyanakkor a folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően rendre csökken az ágazat környezetterhelése.

Mindent összevetve, a mesterséges intelligencia és a digitalizáció előretörése az intralogisztikában és a szállítmányozásban ugyanolyan módon megfigyelhető, mint a gépészeti ágazatokban. Az eltérés inkább a dinamikában érhető tetten: részben a gépi intelligenciával kapcsolatos szkepticizmus, részben a logisztika melléktevékenység-jellege miatt. Azonban az iparági szakértők szerint a 21. század már nem az embereket, hanem a dolgokat mobilizálja – így a logisztika fontossága is soha nem tapasztalt mértéket ölt. Ezt pedig nemcsak a logisztikára specializálódott vállalatok, hanem a fogyasztók is tapasztalni fogják. 

 

Forrás: gyartastrend.hu