Amiről azt képzelnénk, hogy fantazmagória, az holnap valóság, és már csak az a kérdés, hogy milyen gyorsan alakítja át saját mikrokörnyezetünket. Mert az nem vitás, hogy átalakítja. A negyedik ipari forradalom gyökeresen felforgatja a munka világát, a vállalatok szervezeti felépítését, a kommunikációt, a HR-t, az együttműködéseket.

Dilemmák

  1. Mekkora gazdasági potenciált hordoz az Ipar 4.0 egyes technológiáinak bevezetése az ipari termelés kibocsátásának és hatékonyságának növekedésében?
  2. Hogyan változik meg az értéklánc, hol keletkezik hozzáadott érték, az egyes ágazatok értékláncában hogyan oszlik meg a várható értéknövekedés?
  3. Melyek azok a feltételek, amelyek az Ipar 4.0 sikeres bevezetéséhez szükségesek, illetve melyek azok a már fennálló feltételek, amelyeken változtatni kell? 

Az Ipar 4.0 nem egy technológia, amelyet a vállalkozások levesznek a polcról. Teljesen eltérő technológiai megoldások léteznek, tehát minden munkavállalónak saját magának kell az egyéni negyedik ipari forradalmát megvalósítania. Ez Sabine Pfeiffer stuttgarti professzor tömör véleménye arról az átalakulásról, amely a legnagyobb változást hozza életünkben a harmadik ipari forradalom óta.

Az eddig izolált termelési egységek integrált, automatizált és optimalizált, nagy hatékonyságú termelési folyamattá olvadnak össze, amelynek következtében megváltozik és lecserélődik a hagyományos viszony a gyártók, a beszállítók és az ügyfelek között. Tömören ez az Ipar 4.0 lényege. A kifejezés a negyedik – digitális – ipari forradalomra utalva az információs technológia és az automatizálás egyre szorosabb összefonódását, illetve ezen keresztül a gyártási módszerek alapvető megváltozását elhozó időszak összefoglaló neve, amikor a szenzorok, gépek, munkadarabok és az IT rendszerek a teljes értéklánc mentén összekapcsolódnak. A nagy kérdés, hogy mindez hogyan hat a gazdaságokra.

Emberek vagy robotok

A negyedik ipari forradalom alapjaiban formálja át a munkahelyeket és a társadalmat. A számos fizikai és digitális technológia, a fejlett elemzőrendszerek, a mesterséges intelligencia (AI), a kognitív technológiák és a dolgok internete (IoT) kombinálásával lehetőséget kínál arra, hogy létrejöjjenek a valóban digitális vállalkozások. Ezek a cégek a jelenlegi gyakorlatnál jóval több és pontosabb információ birtokában hozhatnak döntéseket. A Deloitte kutatása szerint azonban kérdéses, hogy a gazdasági szereplők mennyire készültek fel erre az új korszakra, hogyan látják a helyüket és szerepüket az új ipari forradalomban és a társadalom átformálásában.

Nem megijedni, készülni kell a hazai autóiparban
A magyar gazdaság erősen támaszkodik a folyamatosan bővülő autóiparra, hazánk a régió fontos központjának számít, a nagy autógyártók szívesen fektetnek a magyarországi gyártásba. Az autóiparban elkezdődött drasztikus változások – az ipar 4.0, az elektromos és hidrogénhajtású autók – azonban kihívások elé állíthatják az országot. Még inkább szükségessé válnak a létfontosságú beruházások, és a hazai beszállítói környezet versenyképességének erősítése is elengedhetetlen.

Napjainkban komoly vita folyik arról, hogy vajon a fejlett technológiák, a robotok mennyi munkahelyet vesznek el az emberektől, és mihez kezdhetnek azok, akik elveszítik állásaikat. Nem szabad ugyanakkor megfeledkezni arról, hogy a fejlődés új lehetőségeket is hoz.

– Erre jó példa az Egyesült Királyság, ahol 2001–2015 között 800 ezer munkahely szűnt meg a technológiai fejlődés miatt, ugyanakkor ennek köszönhetően 3,5 millió új állás jött létre – mondja Mérth Balázs, a Deloitte tanácsadási üzletágának vezető partnere.

A Simensnél például a digitalizáció és a robotizálás egyelőre nem fenyegeti az emberek munkahelyét.

– Nálunk új lehetőségek nyílhatnak mérnököknek, matematikusoknak, programozóknak. A gyárainkban használt robotok képességeit és teljesítményét folyamatosan, kis lépésekben fejlesztjük és optimalizáljuk. A robotok nem a munkatársak helyett, hanem az ő munkájukat támogatva épülnek be a munkafolyamatainkba – mondja Dale A. Martin, a Siemens Zrt. elnök-vezérigazgatója, aki szerint a digitalizáció jelentős átalakulást fog hozni a munka világában, ám az emberi munkaerő a jövőben is nélkülözhetetlen lesz: az üzemekben fontos szerepük lesz a magasan képzett szakembereknek, akik a folyamatokat és eljárásokat előre megtervezik, a gépeknek információt közvetítő szoftvereket elkészítik, és kreatívan gondolkodnak.

Jochen Köckler, a Deutsche Messe vezérigazgatója szerint a jövő gyára egy gondolkodó gyár, központban az emberrel.

– Aki nem digitalizálja a gyárát, logisztikai központját vagy erőművét, az előbb-utóbb végleg lemarad. Az Ipar 4.0 az új szabvány. Az IT és a gépészet együtt fejlődik, új üzleti modellek jönnek létre, a mesterséges intelligencia pedig beköltözik a gyárakba. És a változás középpontjában nem más áll, mint az ember – véli a német szakember.

Nem helyettünk, hanem mellettünk fognak dolgozni
Egy felsővezetőkre kiterjedő globális vizsgálat megcáfolni látszik azt a közvélekedést, miszerint a mesterséges intelligencia térnyerése miatt széleskörű elbocsátások várhatók. Az automatizáció kiegészíti majd az emberi munkaerőt. Gép és ember együtt dolgozik majd: óriási biznisz lesz a munkaerő mesterséges intelligenciával kapcsolatos továbbképzése.

A davosi Világgazdasági Fórum friss felmérése szerint azonban a digitalizáció előretörése 2020-ig ötmillió munkahely megszűnését eredményezheti az ipari szektorban és az irodai munkavégzés során, amelyben különösen érintettek a pénzügyi, az egészségügyi és az energiaszektor szereplői. De csak kétmillió új állás létrehozását várják tőle az elemzők.

– Az államoknak jobban fel kell készíteniük magukat az Ipar 4.0-ra és az abban való helytállásra, valamint erősebben kell támogatniuk a szakképzési rendszert a szükséges munkaerő megteremtése érdekében – hangsúlyozta Klaus Schwab, a davosi Világgazdasági Fórumot szervező alapítvány alapítója és igazgatója.

Dr. Nikodémus Antal, a Nemzetgazdasági Minisztérium Digitális Gazdaság és Innovációs Főosztályának főosztályvezetője egy konferencián úgy fogalmazott, hogy a digitális technológia fejlődésének igazi kérdése az, miként működik együtt az ember a digitális gépekkel.

– Robotként dolgozó emberek helyett emberként dolgozó robotokat szeretnénk látni. Ez történelmi távlatokat is ad, viszont minden változás súrlódásokkal jár. A német gazdaságban viszont a digitalizáció több munkahelyet teremtett, mint amennyit elvett – tette hozzá.

Forrás: ipar4.hu

Az állam szerepe

Az OECD egy éve tette közzé azt a tanulmányt, amelyben azt vizsgálja, milyen hatása lehet a technológiai váltásból fakadó új ipari forradalomnak az üzleti világra, és milyen feladatai vannak a kormányoknak annak érdekében, hogy a kedvező hatásokat maximalizálni, a kedvezőtleneket minimalizálni tudják.

A technológiai váltás magába foglalja a digitális technológiák, de az új gyártási anyagok terjedését is. Mindezek jelentősen átalakítják a termelést, ami hatással van a termelékenységre, a foglalkoztatásra, a készségekre, a jövedelemelosztásra, a kereskedelemre, a jólétre és a környezetre is. A termelékenységre gyakorolt és a munkaerő-piaci hatások tekintetében az új technológiák mindenképpen kihívást jelentenek a már piacon lévő cégeknek. Vesztesek és nyertesek egyaránt lesznek. A legnagyobb kihívást talán azoknak a kis- vagy középvállalatoknak jelenti, amelyek nem a digitális korszak jegyében születtek.

Felkészületlenül éri a magyar cégeket a negyedik ipari forradalom
A vállalatoknak meghatározó szerepük lesz abban, hogy a negyedik ipari forradalom hogyan formálja át a társadalmat, ugyanakkor a felsővezetők közül kevesen vannak meggyőződve arról, hogy saját cégük teljesen felkészült arra, hogy éljen az Ipar 4.0 kínálta lehetőségekkel.

Ugyanakkor a negyedik ipari forradalom technológiai innovációi helyzetbe hozhatják a kisvállalkozásokat azáltal, hogy egyre több ember számára teszik lehetővé a nagyvállalatokkal szemben is versenyképes, rugalmas, kisüzemi termelés beindítását. Ezek az új vállalkozások pedig – bár egyenként nem termelnek milliárdos profitot – összességében akár több millió új munkahelyet képesek létrehozni, számottevőbb hatást elérve a munkaerőpiacon, mint egy-egy nagyvállalat.

A szükséges kormányzati feladatokat tekintve az OECD jelentése két fontos célt emel ki: egyrészt megkönnyíteni az új cégek piacra lépését, másrészt a már piacon lévők körében a technológiai váltás támogatását. A kormányzati politikában ugyanakkor reális időtávokat kell megfogalmazni, a gyors és kockázatmentes megtérülések mellett hosszabb távon érvényesülő hatásokra is hangsúlyt téve.

Fontos az is, hogy a támogatás ne csak azokra a látványos eredményekre fókuszáljon, amelyeket a legkorszerűbb technológiák korai alkalmazásával lehet elérni, hanem a már szélesebb körű terjedésére is. Már csak azért is, mert az előbbi elsősorban a nagy multinacionális cégekre jellemző elsősorban, míg utóbbi a kkv-k széles körét is érinti.//

1,5 milliárd innovációra

A magyar kormány kiemelt feladatának tekinti, hogy a jövő termelésében meghatározó szerepet játszó ipari megoldásokat és fejlett technológiákat alkalmazó kkv-kat támogassa. Szeretné erősíteni az ipart, az innovációt, egyúttal segíteni új munkahelyek létrejöttét, és támogatni a hazai vállalatok verseny- és exportképességét. Az idei évre 1,5 milliárd forint keretösszegű Ipar 4.0 program az Irinyi Tervhez illeszkedve a valós piaci igények mentén, a nemzetközi trendeknek megfelelően támogatja az ipar intelligens eszközökre épülő digitalizációs átalakítását. A program mintegy 5–25 hazai vállalkozás támogatásával járul hozzá Magyarország innovatív újraiparosításához, elsősorban a kkv-szektor minőségi megújításához, versenyképessége javításához. A jövő évre szóló költségvetési törvényjavaslatban négyezer milliárd forint szerepel fejlesztések finanszírozására, ebből a keretből jut az Irinyi Terv és az Ipar 4.0 projektjeire is. A cél továbbra is a magyar gazdaság hosszú távú és tartós növekedésének biztosítása. A feldolgozóipar megfelelő ütemű bővülését új technológiák alkalmazásával, az energia- és anyaghatékonyság növelésével, a területi egyenlőtlenségek megszüntetésével és a hazai erőforrások minél nagyobb mértékű hasznosításával kívánják elérni.

Milyen munkahelyeket teremthet az új ipari forradalom?
Próbálj meg elképzelni egy olyan munkát, amit még el sem tudsz képzelni – nagyjából ennyire nehéz feladat megjósolni azt, pontosan milyen új munkaköröket hozhat létre a technológiai fejlődés. Az alapján viszont, hogy hol tart napjainkban az automatizáció, és milyen területek fejlődnek a leginkább, mégis megtippelhető, milyen jellegű új állások jelenhetnek meg a közeli jövőben.

Az Ipar 4.0 programban támogatott fejlesztések

  • Gyártáshoz kapcsolódó belső logisztikai folyamatok automatizálása, horizontális, és vertikális rendszerintegráció.
  • Felhő alapú technológiák továbbfejlesztése, felhasználása a gyártási, és logisztikai folyamatokban.
  • Intelligens mechatronikai rendszerek (autonóm robotok; autonóm járművek (AGV) kialakítása, rendszerbe állítása a gyártás és logisztika területén.
  • Additív gyártási technológiák alkalmazása, továbbfejlesztése.
  • Az Ipar 4.0 Nemzeti Technológiai Platform munkacsoportja által kidolgozott koncepció alapján megvalósuló projektek.//

Előnyök és hatások

A negyedik ipari forradalom optimalizálja a termelési folyamatokat az értéklánc teljes hosszában. Nő a gyártási folyamatok rugalmassága, termelékenysége, sebessége és minősége.

A tervezés, a gyártás automatizálása virtuálisan, integrált folyamat keretei között történik a gyártók, a szállítók és az ügyfelek közreműködésével. A fejlesztés során legyártott, kézzel fogható prototípusok száma minimálisra csökken. A folyamatok rugalmasabbak lesznek, ezáltal a nagy sorozatú termelésbe ágyazottan akár egyedi termékeket is elő lehet állítani gazdaságosan, köszönhetően az egymással beszélgető robotoknak, okos gépeknek és okos termékeknek, amelyek bizonyos fokú autonóm döntési körrel rendelkeznek majd.

A gyártási folyamatok az öntanulásra és önoptimalizációra képes berendezések révén fejlődnek: az eszközök például érzékelik a félkész termék bizonyos tulajdonságait, amely alapján önállóan átállítják saját paramétereiket. Az Ipar 4.0-ás innovációk révén a gyártók gyorsabban reagálhatnak a vevők igényeire, egyszerűbben átvehetnek új üzleti modelleket, könnyebben implementálhatnak új gyártási eljárásokat.

Forrás