A Német Biztosítók Szervezete (GDV) szerint Németország útjain a teherautók 70 százalékánál nem megfelelő vagy elégséges a rögzítés. Pedig a szállítmány rögzítése a közlekedési szabályok (StVO / KRESZ) és a kereskedelmi törvénykönyv (HGB) alapján is kötelező. Azonban ki felelős érte: a speditőr, a sofőr vagy a rakodó? És mire kell ügyelni a rakományrögzítés során? Alfred Lampen, szakértő, tréner és szerző értékes tippeket ad a logisztikai rakományrögzítés témájában.

Mit jelent a rakományrögzítés?
Első sorban az a cél, hogy az áru a járművön maradjon, senki se sérüljön meg, és megóvja az áru épségét.A GDV szerint a teherautó-forgalomban minden ötödig baleset “Elvesztett rakomány miatt bekövetkezett baleset”. Ez évente kb. 1600 súlyos balesetet jelent a német utakon, és háromjegyű milliós költséget okoz. Mit lehet tenni az elégtelen rakományrögzítés ellen?

A rakodónak döntő jelentősége van a folyamatban. Tegyük fel, a sofőr megérkezik a felrakodás helyére, és az adott rakományhoz nem megfelelő járművel, meghibásodott járművel érkezik, vagy nincsenek nála rögzítőhevederek. Az árut ennek ellenére felrakják, és sérülten érkezik meg a vevőhöz. A vevő panaszt tesz, ami rossz az üzletnek, és semmiképpen sem állhat a rakodó érdekében. Katasztrofális a helyzet akkor, ha emberéletek kerülnek veszélybe. Például rögzítetlen papírhengerek esetén. Egyetlen henger több tonna súlyú. Teljes fékezésnél a tehetetlenség következtében a henger vagy bármilyen más áru is elszabadulhat. Az áru az útra kerül vagy előre katapultálódik. A következmények végzetesek.

Olyan rakodási utasításra lett volna szükség, amelyben az áll, hogy például csúszásgátló padlót és hevedereket kell használni az áru adott módon történő rögzítéséhez. Ezt előzetesen a speditőrnek vagy a megbízottnak kellene biztosítania, ellenkező esetben nem kapja meg a megbízást.

Léteznek ilyen utasítások? És ha igen, ki ellenőrzi azok betartását?
Sok rakodó és ipari vagy kereskedelmi ügyfél még nem ismerte fel teljesen a felelősségét, mivel nem rendelkeznek a szükséges információkkal. Mások szinte tökéletesen megvalósítják ezt: A vegyipar nagyon szigorú ezen a téren. Vannak kötelező előírások, melyeket tételesen be kell tartani, mielőtt a teherautó elindulhatna.

Hol kaphatok információkat a megfelelő rakományrögzítésről?

A közlekedésgazdasági, postai-logisztikai, telekommunikációs szakmai szervezet (BG Verkehr) vagy az Árufuvarozási, Logisztikai és Hulladékkezelési Szövetség (BGL) tud ezzel kapcsolatosan brosúrákat adni. A szállítmányozási és logisztikai szervezeteknél szintén lehet tájékozódni.

A sofőröknek meg kell érteniük, hogy elsősorban ők maguk vannak veszélyben, mivel a rakomány közvetlenül mögöttük van. Teljes fékezésnél a rakomány előrerepül. Ilyenkor a sofőr az első, aki kap belőle. A következő lépésben azonban másokat is veszélybe sodor, ha a rögzítetlen rakomány az útra vagy más járművekre esik vagy repül. Amennyiben ezzel tisztában van, a sofőr is nagyobb hangsúlyt fektet a rakomány megfelelő rögzítésére. Egy elülső hézagot például minden esetben biztosítani kell. Ezeket az információkat a képzések keretében mindenképpen közvetíteni kellene.

A baleseti biztossal folytatott interjúból kiderült, hogy a szállítási károk csomagolási hibákra is visszavezethetők. Tudna példát mondani, milyen problémákat okozhat a nem megfelelő csomagolás a rakományrögzítésnél?Raklapokra rögzített áru, mely nem tölti ki a raklapot, például. A fóliába csomagolt dobozok túl laza rögzítése. Vagy amikor csak a raklapok vannak szorosan rakodva, a rajtuk található áru nem, és teljes fékezésnél a rakomány összetorlódik. Műanyagkannáknál ez olyan mértékű deformációt okozhat, hogy a kupak a megnövekedett nyomás miatt lerepül, és a folyadék, pl. veszélyes áru, kifolyik.

Léteznek-e olyan alapszabályok, amelyeket a rakományrögzítésnél mindig figyelembe kell venni?

  1. Az elülső hézagot homlokfallal vagy fejhurokkal és raklapokkal el kell zárni – és a súrlódást csúszásgátló padlóval meg kell növelni.
  2. Ha borulékony rakományom van, pl. álló papírhengerek, akkor borulásgátló rögzítést kell beszerelnem. Ilyen esetben élcsúszkákkal és speciális rögzítőkkel kell megakadályozni a borulást.
  3. Hevederrel nem rögzíthető rakomány, pl. Tetra Pakba csomagolt italok, esetében stabil járműre van szükségem, tanúsítvánnyal a felépítmény stabilitására vonatkozóan. Amennyiben ez nem áll rendelkezésre, el kell utasítanom a rakodást.
  4. A rakodási felületnek seprű-tisztának kell lennie. Ez például a granulátum-rakodásnál válik világossá: Megsérül a zsák, kiömlik a granulátum, és erre kerül a következő rakomány. Ilyenkor az egész gyakorlatilag egy golyóscsapágyon áll. Ez azt jelenti: rendszeresen ki kell sepernem.
  5. Fontos a megbízó és a megbízott közötti kommunikáció is: Ha a speditőr tudja, milyen rögzítőeszközöket kell hoznia, fel tud rá készülni. Így első körben el tudja látni utasításokkal a rakodót.

Forrás