A logisztikai ágazat közeljövőjét alapvetően befolyásoló technológiák már itt vannak az orrunk előtt, sőt, a raktárak mélyén, az országutakon vagy épp a szervertermekben már dolgozik is a jövő. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden radikális újítás valóban olyan gyökeresen változtatja majd meg a logisztikát, mint ahogyan azt talán sokan várják.
Vannak valódi sikertörténetek, és bizony vannak olyan újdonságok, ahol a szakértők okkal-joggal intenek óvatosságra. A már más területeken évtizedek óta bizonyított robotika és a mesterséges intelligenciával támogatott raktározási rendszerek együttműködésének eredményét viszont akár már hazánkban is megtekinthetjük: példásul a Coca-Cola HBC Dunaharasztiban működő központi raktárában 730 millió forintos beruházással egészült ki a túraszedés hatékonyságát növelő „robotizált jövő.”
Az egyelőre kételkedéssel fogadott jövőhozó megoldások között meg kell említeni az Elon Musk nevével fémjelzett, Semi nyergesvontatót: a teljesen elektromos meghajtású, különleges kialakítású nehéz (Class 8 osztályú, azaz legfeljebb 36287 kilogrammos tömegű) tehergépjármű első példányait csak december elsején vette át a PepsiCo Frito Lay az Amerikai Egyesült Államokban. A cég 100 darabot állítana flottájába 2023-ban a hivatalosan akár 800 kilométeres hatótávolsággal rendelkező nyergesvontatóból, de miután a jármű teszteléséről információk nem szivárogtak ki, így egyelőre kérdéses, mekkora hasznos terheléssel milyen valós távolságok megtételére lesz képes a kifejezetten az amerikai piacra tervezett Semi. Megjegyzendő, hogy az e-kamionok piacán már több más, ismert gyártó, így például a Volvo, a DAF vagy az MAN is ismert szereplőnek számít.
Égen-földön logisztika
Sárdi Dávid Lajos és Dr. Bóna Krisztián a Magyar Logisztikai Egyesület 2023-as évkönyvében olvasható tanulmánya is bemutatja, hogy a távolról irányított, magas fokú autonómiával rendelkező légi járművek többféle szállítási feladatra lehetnek alkalmasak, így házhoz szállítások, csomagautomaták kiszolgálása, valamint üzletek közötti szállítások esetében is számolni lehet ezekkel az egyre több helyen megszokott eszközökkel – ha megvan hozzájuk a megfelelő jogszabályi környezet és a drónok kiszolgálását támogató úgynevezett drón minihubok hálózata.
A szállítmányozástól a „nagy kép” felé nyitva azonnal belebotlunk a Nagy Adatba is: a szakértők szerint az egyre többet emlegetett Logisztika 4.0 alapja éppen a minél több adat minél pontosabb begyűjtésén, feldolgozásán és elemzésén alapuló digitalizáció, amely alapvetően változtathatja meg mindazt, amit ma hatékony logisztikán értünk.
A célok nemesek és nagyra törőek: az üzleti folyamatok egyszerűsítése, a hatékonyság növelése és természetesen a 2019 óta meglehetősen összekuszálódott globális ellátási láncok működésének stabilizálása. Ehhez azonban az is szükséges, hogy a lánc minden szeme digitálisan is kapcsolódjon egymáshoz és az egyes cégek, vállalatok rendszerei képesek legyenek a magas szintű automatizáció segítségével – akár emberi közreműködés nélkül, mesterséges intelligencia alapú megoldásokkal – nem csupán a „normál” folyamatokat optimalizálni, de egy esetleges zavar vagy vészhelyzet esetén is eredményesen fenntartani az ellátás folyamatosságát.
Mindent áthat a technológia
Az ágazatot befolyásoló diszruptív technológiákat veszi sorra Dr. Király Éva és Dr. Kozák Tamás tanulmánya, hiszen az Ipar 4.0 a 2010-es évek óta bátran folyamatosnak nevezhető fejlődése és elterjedése óhatatlanul átalakítja a logisztikát is. Mint a kutatók a McKinsey & Company modell alapfelvetését említve leszögezték, a felgyorsult digitális átalakuláshoz új technológiák bevezetésére van szükség, amelyek segítségével egy adott vállalat időben tud alkalmazkodni az új piaci trendekhez és versenyképes tud maradni. A 2023-as Logisztikai Évkönyvben publikált tanulmány vizsgálata azokra a technológiákra terjed ki, melyek hatással vannak és/vagy lesznek a vállalkozások beszerzési, raktározási és értékesítési folyamataira, így közvetlenül vagy közvetve az ellátási lánc modelljeinek alakulására.
A lista hosszú, hiszen a kiber-fizikai rendszerek használata, a robotizáció, a Machine-to-Machine (M2M) területe, a lassan szinte mindent átható és behálózó, de ugyanakkor milliónyi kiberbiztonsági kérdést is jelentő Internet of Things (IoT), a 3D nyomtatás és a blokklánc-technológiák egyaránt kihívást támasztanak a logisztikai terület szereplői számára – ugyanakkor lehetőséget is jelentenek egy modern, a 21. század kihívásainak minden eddiginél jobban megfelelő, szuperhatékony folyamatainak megalkotására és működtetésére.
Van mit zöldíteni a logisztikán
A logisztikai iparágat sem kerülheti el a fenntarthatóság kérdése. A szállítmányozás miatt a terület a környezetvédők célkeresztjében van esztendők óta – és azért nem minden alap nélkül, tegyük is hozzá rögtön. A légi közlekedés és a füstöt okádó teherhajók látványa valóban jól kommunikálható, de az is, hogy a Világgazdasági Fórum (WEF) legutóbbi adatai szerint a logisztika felel a világ széndioxid-kibocsátásának 5,5 százalékáért.
A dekarbonizáció és a minden eddiginél szélesebb területen végzett újrahasznosítás mellett segíthet az is, hogy az évtizedek óta már jól ismert globalizáció mellett – köszönhetően éppen a 2019 óta velünk élő és az ellátási láncokat gyakran alapvetően befolyásoló eseményeknek, mint a Covid-19 járvány, az orosz–ukrán háború, a globális biztonságpolitikai helyzet változásai – megjelent a delokalizáció, azaz az egyes gyártási képességek „hazahozatala”. Ez természetesen érinti a logisztikai folyamatokat is, esetünkben a rövidebb lánc, az új üzemanyagok (e-teherautók, LNG- vagy hidrogénüzemű járművek, a vasúti közlekedés előnyben részesítése) figyelembevételével végzett szállítmányozás érezhetően csökkentheti az iparág ökolábnyomát is, hozzájárulva Földünk védelméhez.
Forrás: itbusiness.hu