HVG BrandLab: A járványhatás alaposan felforgatott mindent, a boltok bezárásával pedig a webshopoké lett a főszerep. Milyen növekedési trend látható jelenleg az e-kereskedelem piacán?

Kemény Zoltán: A járvány kényszerű fejlesztésekre bírta rá a piaci szereplőket, egy új, IBM-jelentés szerint körülbelül 4-5 évvel gyorsította fel a fizikai üzletekről a digitális üzletekre történő átállást. Akik lépést tudtak tartani az elvárásokkal, vagy volt már webshopjuk, azok a cégek voltak az időszak nagy nyertesei. Ez a bővülési adatokból is jól látható: ha a 2020-as számokat nézzük, kétszámjegyű növekedés ment végbe az e-kereskedelemben, míg Magyarországon a teljes kiskereskedelmi bevétel 8,5%-át ez a szegmens adta. Ez az adat minden eddiginél jobb, de azt is jelzi, hogy itthon még bőven maradt potenciál.

H. B.: Az online vásárlók igényei is változtak az elmúlt időszakban?

K. Z.: Határozottan. A vásárlók is egyre nagyobb ütemben, évente akár 15-16 alkalommal vásárolnak különböző webshopokból. Vagyis minden hónapban legalább egyszer, vagy akár havonta többször is online vásárolnak, a kosárérték pedig egyre magasabb lett. Aki többet költ, annak nagyobbak az elvárásai is, illetve a vásárlók tudatosabbak is lettek: ma már azt az árut, amit meg szeretnénk vásárolni, elkezdjük különböző szempontok alapján összehasonlítani – így gyakorlatilag többtucatnyi kereskedő termékéből válogathatunk. Ha pedig választottunk, az ár mellett a megbízhatóság és a gyorsaság a fő szempontunk: ha lehet, minél előbb, akár egy napon belül szeretnénk hozzájutni a rendelésünkhöz. Ha ez nem teljesül, a vásárló legközelebb máshonnan vásárol. A kutatások igazolják, hogy a vevők több mint fele azért hagy el egy kereskedőt, mert nem akkor teljesít, amikor az elvárt lett volna.

H. B.: Ezek az elvárások egyre lehetetlenebb helyzetet teremtenek a piacon. Lépést lehet ezzel az irammal tartani?

K. Z.: Ez egy nagyon nehéz verseny, amiből nagyon könnyen ki lehet esni. Ráadásul az e-kereskedő abból él, hogy minél nagyobb forgalmat generál, akár havi szinten több ezer vagy több tízezer csomag átfutását is menedzselnie kell, ugyanazzal a hatékonysággal. Ez a mennyiség rendkívüli erőforrást és kapacitást von el a szereplőktől, miközben a vállalkozónak azzal kellene foglalkoznia, ami igazán fontos: a termékkel, a marketinggel és a vevőkkel. Ezért a kereskedő bármekkora webshoppal is rendelkezik, érdemes megfontolnia, hogy kiszervezi logisztikai folyamatait. A DHL Supply Chain szolgáltatása ezért jött létre: átlátható, rejtett költség nélküli, „doboz áras” szolgáltatás egy-egy termék teljes logisztikai kezelésére. Hogy mi tartozik a szolgáltatásba, maga a kereskedő dönti el, mert a kiszervezett feladatok köre tetszőlegesen szűkíthető és bővíthető. Egy induló vállalkozás általában csak raktározást kér, de a termékek címkézése, a csomagolás, a kiszállítás is a szolgáltatás része lehet, sőt, ha szükséges, az utolsó mérföldes futárszolgálatot is kiválasztjuk partnereink számára.

H. B.: Tehát elég egy jó termékötlet, egy webshop, és a többivel nem kell foglalkoznom?

K. Z.: Pontosan. Ezért mondhatjuk azt, hogy egy e-kereskedelmi szereplőnek soha nem volt ilyen könnyű dolga. Szinte minden feladatot kioszthat úgy, hogy az azzal együtt járó gondoktól megszabadul: a munkaerőhiány, a fluktuáció, a menedzsment, a logisztika problémái nem az ő vállát nyomják. Neki csak a terméket kell hoznia, a többit mi elintézzük. A DHL Supply Chain fulfillment szolgáltatása pont ezért nagyszerű: a kereskedő határozza meg, mi az, amire nincs erőforrása vagy éppen türelme: mi pedig ­– ha szükséges – átvesszük tőle a megrendelések teljesítésének teljes folyamatát. A webáruház nevében megoldjuk a raktározást, a csomagolást, a kiszállítást és természetesen az ezzel együtt járó adminisztrációt is: a raktárkészlet-kezelést, a megrendelések nyomon követését.

H. B.: Ha már a termékről beszélünk, egy bennfentestől muszáj milliókat érő tippeket kérnünk: mi az a termék ma, ami biztos siker lehet a hazai piacon?

K. Z.: Ahogy az előbbi növekedési számok is mutatják: a piac még nem telített, így még nagyon sok lehetőség van az e-kereskedelemben, miközben ez a növekedés a hagyományos kereskedelmet nem kannibalizálja, vagyis jól megférnek egymás mellett. De az új belépőknek jó tanács lehet, hogy legalább 10 eurós vagy 10 dolláros termékekkel kezdjenek kereskedni, a világpiaci és a hazai trendek is azt támasztják alá, hogy ezek lesznek igazán sikeresek a piacon.

H. B.: Lehet egy magyar webshop nemzetközi viszonylatban is sikeres? És ha igen, külföldön is igénybe vehetem ezeket a szolgáltatásokat?

K. Z.: Ma már semmi sem lehetetlen, sőt, számos példa mutatja, hogy érdemes az európai piacban is gondolkodnia egy kereskedőnek. Míg Magyarország tízmilliós ország, Lengyelországban már háromszor-négyszer, míg Németországban akár hétszer-nyolcszor nagyobb felvevőpiaccal találjuk szembe magunkat. Ezért, ha van egy jó termékünk, mindig azt tanácsoljuk partnereinknek, hogy a külföldi piacokon is próbálják ki magukat: mi ugyanazt a logisztikai szolgáltatást tudjuk nyújtani nekik Európa minden országában, mint Magyarországon. Míg itthon egy, Közép-Kelet Európában négy, Európában pedig harminc logisztikai központot működtetünk, amelyek egy egyablakos rendszeren keresztül elérhetők a webáruházat üzemeltetők számára.

H. B.: A logisztikai szolgáltatások egyik érzékeny pontja a környezetvédelem és a fenntarthatóság, hiszen a vásárlók ebben is egyre tudatosabbak. Mit tesz ezért a DHL?

K. Z.: Minden szolgáltatásnak, de alapvetően a logisztikai szolgáltatásnak az egyik kardinális pontja a fenntarthatóság. A DHL mindezt komolyan veszi, ezért erőteljes vállalást tettünk ezzel kapcsolatban: a célunk az, hogy 2050-re karbonsemleges legyen minden szolgáltatásunk. Bár 2050 még messze van, de addig sem tétlenkedünk, és minden évben egy-egy részeredményt érünk el azért, hogy 2050-ig teljesítsük a célkitűzéseinket. Terveinknek van egy, a fogyasztó számára látható és egy kevésbé látható része. Azt például minden vásárló észreveszi, hogy a futár hogyan érkezik hozzá: kerékpárral, esetleg elektromos autóval vagy e-furgonnal. Jelenleg mindegyikre van már példánk Budapesten, de a cél az, hogy a jövőben egyre több ilyen jármű álljon majd szolgálatba. Vannak kevésbé látványos részek, amelyek ugyanúgy elengedhetetlenek: a raktárak kialakítása, az energiatakarékosság, az energiatermelő beruházások, amelyekkel a vevő nem találkozik, de ezek nélkül nem érhető el a karbonsemlegesség. A távlati céljaink között pedig az elektromos repülés megoldása szerepel, már van stratégiai partnerünk, akivel ennek lehetőségein jelenleg is dolgozunk.

H. B.: A kérdés csak az, ennek költségei megjelennek-e majd a szolgáltatási árakban?

K. Z.: Valóban, ez a legnehezebb kérdés, mert üzleti előny is lehet egy piaci szereplő számára, ha nem építi be mindezt az árképzésébe. Mert aki ezt a szolgáltatást fenntartható módon, áremelés nélkül tudja nyújtani, a legnagyobb piaci előnyt és részesedést szerezheti meg magának. Mi azt látjuk, hogy most kell gyorsnak és innovátornak lenni, mert 20-30 év múlva egy logisztikai cég számára ez már nem jelenthet versenyelőnyt. Olyan szankciók léphetnek életbe a jövőben, amelyek akár el is lehetetleníthetik ezen cégek működését. Elég csak a nagyvárosok dugódíjaira vagy a behajtási korlátozásokra gondolnunk, eljöhet az a pont, amikor a csomagokat már csak drónokkal tudjuk majd kézbesíteni.

H. B.: Ha már a jövőről beszélünk, lesz még szükség fizikai boltokra, vagy a jövőben csak az online térben vásárolunk?

K. Z.: Ha az elmúlt két évre gondolunk, senki sem jósolta volna meg, mi fog történni a piacon. Így nehéz látni, hogyan változnak majd a szokások a következő 20-30 évben. Személy szerint azt gondolom, hogy fizikai üzletek a jövőben is lesznek, de más lesz a szerepük, mint manapság, sokkal inkább bemutatóteremként funkcionálnak majd. A jövő minden bizonnyal a vásárlást könnyíti és egyszerűsíti majd le, így előfordulhat, hogy már nem mi, hanem az öntanuló háztartási eszközök, webshopok veszik majd meg az alapvető, mindennapi termékeket, amikre szükségünk lehet.

A tartalom a DHL Supply Chain Magyarország Kft. megbízásából, a HVG BrandLab produkciójában készült. A cikk létrehozásában a HVG hetilap és a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.

Nyitókép: freepik.com

Forrás: https://hvg.hu