fbpx

Dr. Németh Ernő cikke a Magyar Logisztikai Egyesület által szervezett 2015-ös konferencián elhangzott nagy érdeklődést kiváltó témákról

A Magyar Logisztikai Egyesület 2015 februárjában tartotta két napos jubileumi, XX. Logisztikai Konferencia és Fórum rendezvényét, „BELÉPŐ A JÖVŐBE” Innováció és Logisztika címen. A rendezvényen a Magyar Katonai Logisztikai Egyesület öt fő részvételével képviseltette magát.

 A 2015-ös év fókusza a logisztikai innováció, melyhez kapcsolódóan a K+F hazai és nemzetközi eredményeiről a témában elismert előadók tartottak a fórumon nagyon színvonalas előadásokat.

A plenáris ülések mellett a résztvevők külön szekciók előadásaiból választhatták ki a számukra legérdekesebbnek tartott témákat, amelyek a programok utolsó szakaszaiban kerekasztal beszélgetések formájában váltak interaktívvá.

 A kétnapos rendezvényen a szekcióüléseken négy fő téma szakértői képviseltették magukat. Nevezetesen a járműipar, az információtechnika, valamint a logisztikai szolgáltatásban alkalmazott innováció. Az első nap délutánján külön katonai szekcióban lettek megtárgyalva a védelmi logisztika jelenlegi helyzetével és a további feladatokkal kapcsolatos, aktuális kérdések.

 A résztvevőknek a konferencián lehetőségük volt a a magyar  mellett a nemzetközi eredményekről is tájékozódni, mivel az előadók között több elismert külföldi szakértő is szerepelt.

 A fórum célja volt, hogy a részvevőket informálja az aktuális innovációs eredményekről, folyamatokról, a hazai és a nemzetközi gyakorlatról. Több szegmens képviseltette magát a témában,  amivel sikerült a részvevők széles körében az érdeklődők figyelmét elnyerni. Többek között nemzetgazdasági, oktatási, általános vállalati, szolgáltatóipari aspektusból is megismerkedhettek a az alkalmazott eszközökkel és gyakorlati példákkal.

 A fórum címében szereplő innováció megértéséhez szükségesnek tartom némi információval szolgálni. Az innováció, mint szakkifejezés magyarosítására tett javaslat az újdonságművelés, melynek jegyében a legújabb információk kerülnek megosztásra az innováció és a logisztika kapcsolatrendszerén keresztül. Az innováció napjainkban elsöprő gyorsaságú modernizációs folyamat, mely egyre nagyobb mértékű, legyen szó új módszerről, termékről, eszközről, szolgáltatásról. A jelen és a jövő magas szintű fejlesztései felvetik a kérdést az ember-gép kapcsolatát illetően is, a két szereplő harmonizált működésének a lehetőségét kutatva. Egyre nagyobb hangsúlyt kap ugyanis a robotizálás és az IT (information technology). Ugyanakkor a gyártáshoz kapcsolt logisztikai folyamatok mellett nem elhanyagolható a szolgáltatásban jelenlévő logisztika, ahol akárcsak a termelésben, szintén fellelhetőek az innovatív lehetőségek és kényszerek.

Továbbiakban a teljessé igényére való törekvés nélkül szeretnék néhány, különösen nagy érdeklődést kiváltó előadás témáival foglalkozni.

 I.

3D nyomtatású alkatrészek határai

 Előadó Falk György -3D Nyomtatási Üzletág Igazgató- Varinex Informatikai Zrt.,

Ebben az előadásában az előadó a 3D nyomtatók terjedésével, a professzionális 3D nyomtatók eszközeivel, valamint a logisztikai termékek és a 3D nyomtatás kapcsolatával foglalkozott.

Az írott szövegnél sokkal többet mondanak az előadásból válogatott diaképek

A 3D nyomtatók terjedése

Részlet a 3D-s nyomtatás lehetőségeinek széles skálájából

A választási lehetőségek egy részlete

Nyomtatott motorblokk

Nyomtatott logisztikai tálcák

Stratasys/Objet legújabb 3D nyomtató

Amit a konferencián kézbe lehetett venni

Nyomtatott JIG-ek[2]

Nyomtatott motortartó és palackfúvó szerszám

 

A fenti „eszközökből” 33-35000 darabot adnak el negyedévenként világszerte!

 

A 3D- nyomtatás jövője:

Compression of Time: fejlesztés idejének csökkentése

Cost of Error: a terméke lehetséges hibáinak korai kiszűrése

Confidentiality: a „bizalmas” fejlesztések házon belüli megoldása

Creativity: a kreativitás serkentése házon belül

További cél:

A közvetlen – szerszám nélküli – gyártás!

II.

 

A hazai innováció és a Magyar Innovációs Szövetség (MISZ )

 

Előadó Dr. Greiner István általános elnökhelyettes.

 Az előadásban szó volt a MISZ tevékenységéről a műszaki, technológia innováció érdekképviseletében, érdekérvényesítésében, az innováció élénkítésében, népszerűsítésében, valamint a tehetségkutatásban vállalt szerepéről. Szövetségnek tagintézményei különböző egyetemek, kutatóintézetek, innovatív vállalkozások, non profit szervezetek, illetve különböző szövetségek.

Az előadó szerint az innováció az a tudás alkalmazásának folyamata, a termékek és szolgáltatások, valamint ezek piacainak megújítása és növelése, új eljárások alkalmazása a termelésben, az elosztásban és a piaci munkában, a menedzsmentben, a szervezetekben és a munkafeltételekben, a munkaerő szakmai ismereteinek bővítése és megújítása.

Az innováció nem csak a K+F, még ha most csak arról is beszélünk. Az innováció tőkeszegény és tőkeigényes és betölthet exportőr, valamint importőr szerepet is. Magyarországon a startup[3] nagyon tőkeszegény, az importőr szerep pedig szellemi tulajdonjogok problémakörét veti fel. Az innováció területén magasak az értékek, melyekhez általában az érintettek alacsony áron szeretnének hozzájutni.

A hazai innováció típusai között említhető az akadémiai (egyetemek, kutatóintézetek), a nagyvállalati (hazai és külföldi), a kkv[4] (innovatív, követő, beszállító), a startup (IT[5] szektor, jogi klinikai).Valamint ide soroljuk a logisztikai, a humán, illetve a marketing típusokat is.

A hazai innovációs lehetőségekről szólva a téma előadója elmondta, hogy az előttünk álló hétéves pénzügyi ciklusban 550 mrd HUF vissza nem térintendő és 200 mrd HUF visszatérintendő támogatás áll rendelkezésre. Oda kell figyelni a szakmának az elvek szétosztására, meg kell vizsgálni, hogy van-e ennyi életképes innováció. Ma a GDP[6] 1,4%-a a K+F, a ciklus végére 1,8+ kéne, hogy legyen. A jövő záloga mindenképp a felsőoktatás. Vizsgálni kell az innovációs ciklusidőt és azt, hogy hogyan lehet mérni az eredményeket.

Az innováció szárnyalás vagy hanyatlás? Ez még eldöntendő kérdés.

„A világ vissza tér abba a korba, amikor a növekedés nem intenzív -vagyis nem a technológiai fejlődés a fő húzóereje-, hanem extenzív, azaz legfeljebb a több vagy jobb munka, tőke és forrás „húzza.”[7]

A jövőt illetően alapként kell tekinteni az alkalmazott kutatás és a technológiai fejlesztés egyensúlyát.

 

III.

 

Ember és gép, avagy kinek lesz állása tíz év múlva?

 

Előadó Bőgel György Ph.D. professzor (Közép-európai Egyetem, CEU).

Amint azt az előadó elmondta napjaink problémája, hogy a fiatal pályakezdés előtt állók részére mit ajánljunk, mit tanuljanak, milyen pályát érdemes választani? Ebben való gondolkodásban az a jó, hogyha nem csak arra gondolunk, hogy éppen most mire van szükség. Helyesebb ha megpróbálunk előrelátóan úgy gondolkozni, hogy az iskola befejezése után a pályakezdőnek előre láthatóan az élete során 40-50 évig kell majd dolgozni. Ezekre a fel kell készülni és ebben a kérdéseben jó lenne lelkiismeretesen gondolkozni.

Át kell gondolni, hogy mire is van szükség manapság, melyek az úgymond kurrens szakmák, ezek közül melyik az, amelyiket érdemes elsajátítani és lehetőleg vizsgálni kell, hogy mi fog történni ezekkel a szakmákkal öt, tíz vagy akár húsz év múlva. Érdemes elgondolkozni azon is, hogy a logisztika területén mit lehet ajánlani a pályakezdőknek. Érdemes-e a logisztikával foglalkozni?Meg kell nézni, hogy hol vannak a logisztika területén olyan állások, munkakörök, amelyek öt-tíz vagy akár húsz év múlva is biztos megélhetési lehetőséget fognak nyújtani.

Nagyon felgyorsultak azok a változások, amelyek miatt megszünhetnek eddig biztosnak  gondolt szakmák és eddig nem ismert új szakmák keletkezhetnek. Arra kell készülni a mai friss diplomásoknak, hogy az egyetem befejezése után legalább hét-nyolc radikális változás lesz az életpályájuk során. Mégpedig olyan változásokkal kell számolniuk, amikor az egész munkakör az egész iparág amelyben eddig dolgozott radikálisan meg fog változni.

Az innováció témájánál maradva, mindenki, aki a tudományos fantasztikus filmekből bizonyára jól emlékszik az un. replikátorra[8], amivel tárgyakat, akár ételeket is elő lehet állítani. Erre valamikor úgy tekintettünk, mint egy csodára, de ma már megjelentek az említett 3D-s printerek melyekkel valóságos tárgyakat lehet előállítani digitális jelekből. Ezek a printerek- kisebb méretben- ma már nem kerülnek többe, mint egy korszerűnek mondható laptop. Ezek be fognak kerülni a háztartásokba és hamarosan arra kell készülnünk, hogy bizonyos tárgyakat nem a boltokban fogunk megvásárolni, hanem már otthon is elő fogjuk tudni állítani. Tehát már nincs messze az az idő, amikor az un. replikátor közönséges háztartási cikké fog válni. Az előadó említést tett egy GE[9] termékről, ami egy repülőgép motor. A cég elhatározta, hogy a motor előállításához szükséges alkatrészek közül egyeseket 3D-s printerekkel fog előállítani. Nem egy alkatrészt, nem kettőt-hármat, hanem közel százezret.

Ebben az esetben is rögtön jelentkezik a logisztika, mert ennek közel százezer alkatrész mennyiségnek az előállítás folyamatának megváltozik a logisztikája. Ezeket eddig valahol előállították, eljuttatták az összeszerelés helyére és ez a folyamat mostantól kezdve máshogy fog lejátszódni.

A termelési technológiák változása, az új technológiák megjelenése -és ezek közül csak az egyik a 3D-s printeré- radikálisan megváltoztatja a logisztikát is!

Napjainkban már megjelentek a konténerszállító drónok[10], tehát már nem csak katonai célra használjuk őket. Tudni kell azonban, hogy ezek a szerkezetek jelenleg sokkal fejlettebbek, mint az alkalmazásukkal kapcsolatos jogszabályi környezet. Ma az egész „drón világ” arra vár, hogy hogyan lehet és hogy milyen szabályozott módon szabad használni őket. Ez azért van, mert egyébként ezek a repülőtárgyak veszélyesek és sokkal fejlettebbek, mint ahogy azt gondoljuk. Amennyiben megszületik a szabályozás (Magyarország egyébként ebben élen jár! A cikkíró megjegyzése.), akkor óriási változások lesznek a logisztikában. Ma már Budapesten a Metróban látni olyan hirdetéseket, hogy „Kedves szülők vegyetek a gyerekeknek drónt!”

Képen a fórumon bemutatott drón látható

Napjainkban már létezik és kipróbált jármű a vezető nélküli autó. Ezzel az eszközzel újra itt vagyunk a logisztikánál, mert adva van egy autó, amihez nem szükséges vezető. A technológia mára már kész van és 60-70-100 km.-eket tudnak menni ezekkel az autókkal. Ezek az autók a nagy gyártóknál már készen vannak, megint csak a jogszabályi változásokra kell várnunk ahhoz, hogy tömegesen elterjedjenek. Ennek az elterjedésnek a megkezdését három, négy évre becsülik. El kell gondolkozni tehát azon, hogy az eddig biztosnak számító autóvezetői munkakör jövőben mennyire lesz biztonságos. Meg kell jegyezni, hogy ezek az autók egy nagyon fontos emberi tevékenységet az un. szenzomotoros[11] mozgást képesek helyettesíteni. Eddig azt gondoltuk,hogy ez a képesség csak az ember kiváltsága és az ezzel kapcsolatos szakmák biztonságban vannak. Ma már úgy tűnik, hogy ez már egyáltalán nem igaz.

Másik nagyon fontos tevékenység az opotikai felismerés[12] , amire ma már a gépek is egyre inkább alkalmasak. Meg lehet említeni pl. a kapálást, gyomlálást, mint tipikus emberi tevékenységet, de most már vannak olyan gépek, amelyek képesek az ilyen feladatok elvégzésére.

Napjainkban vannak olyan patikák, ahol az elektronikus receptek alapján a robotok keresik meg a gyógyszereket és szolgálják ki a betegeket, kórházi osztályokat. (Budapesten a Honvéd Kórház gyógyszertárában már tíz éve „dolgozik” hasonló robot! A cikkíró megjegyzése.[13]). A gépek tehát egyre több emberi feladatot vesznek át!

Ma már vannak olyan robotok, amelyeket kézmozdulatokkal lehet programozni. Az embernek tehát el kell gondolkozni azon, hogy tulajdonképpen ki is szolgál ki kicsodát. A gép szolgálja ki az embert vagy egyre inkább az ember szolgálja ki a gépet! Ezek a technológiák egyre inkább kezdenek átmenni a tömeges felhasználásba.

Az autonóm közlekedési eszközök, a mobil robotok és már megint itt is vagyunk a logisztikánál! Ezt azért lehet kijelenteni, mert mindezek mögött masszív informatikai trend sorakozik. Az információs technológia mindenütt, mindenben megjelenik. Ma már nincs külön informatikai iparág, mert az információs technológia ott van mindenben. Ugyan úgy ott van például az autóban, mint a hűtőszekrényben. Ahol megjelenik az információs technológia, ott megjelenik az automatizálás és ott feltűnnek az algoritmusok, megjelennek a robotok. Ezek a trendek minden jel szerint nem fognak megváltozni, ezek nem alkalmiak, hanem hosszú évtizedek óta léteznek, ezek  nem fognak megváltozni, hanem radikálisan átalakítják a világot. El kell gondolkozni tehát azon, hogy melyek azok az emberi tevékenységek, szakmák, ahol a robotok fogják felváltani az emberi munkát.

Annak a valószínűsége például, hogy a közgazdászok munkáját az elkövetkező húsz évben robotok fogják felváltani 43%. De ilyen a valószínűség a pilóták esetében is. Ma már egy modern utasszállító repülőgépen a pilóta csak kb. öt percig vezeti a gépet. Egyre inkább az a tapasztalat, hogy a pilóta amikor átveszi a vezetést, akkor valami bajt csinál, mivel egyre kevésbé van meg a rutinja, mivel egyre kevesebbet vezet.

A papok vagy az egyéni fitnesz tanácsadók nagyobb biztonságban vannak, mint néhány olyan szakma képviselői, amelyeket manapság népszerűnek tartunk.

Az előadásban szó volt továbbá a TED-ekről és a BILLEK-ről. A világ egyre inkább ezekre bomlik és közöttük folyamatosan nő a távolság. Kik is ők valójában? A TED-ek magasan képzett értelmiségiek, azok az emberek, akik az említett algoritmusokat meg tudják írni, akik a robotokat meg tudják építeni, azok akik olyan intellektuális munkát végeznek, ami robotokkal, algoritmusokkal egyelőre nem helyettesíthető. Ide tartoznak a diplomások, a menedzserek, az orvosok, mérnökök, tudósok, professzorok, a tartalom-fejlesztők. A BILL-ek pedig azok, akiknek nincs diplomája, „kékgalléros” munkát vagy valamilyen kiszolgáló jellegű tevékenységet végeznek, pl. egy autógyárban dolgoznak a futószalag mellett vagy valahol az adminisztrációban dolgoznak. Vagyis nem teljesen „tudatlan” emberek, de nincs többjük egy jó középfokú végzettségnél.

Az üzenet lényege, hogy a TED-ek és a BILL-ek között folyamatosan nő a távolság! Az előzők estében úgy néz ki, hogy a jövőben biztonságban vannak, ezek körében nagy lesz a foglalkoztatottság, ezek nagy része jó állást fog találni magának. A második kategóriába tartozóknál a jövőben várhatóan folyamatosan romlani fog a helyzet. Ez 1960-tól kezdve egy masszív tendencia, tehát több mint ötven éve tart.

A politikai aktivitás tekintetében, vagyis mennyire vesznek ezek az emberek a formális, legitim politikai tevékenységben? El mennek-e például szavazni? Azt lehet látni, hogy a BILL-ek egyre inkább lekerülnek a politikai térképről. Nem lehet tudni, hogy mit fognak csinálni, de ha csinálni fognak valamit, nagy a valószínűsége annak, hogy radikalizálódni fognak, csak nem lehet tudni milyen irányba. Bűnözés terén a TED-ek megint jobb helyzetben vannak, ezen a területen a BILL-ek estében radikális és gyors a növekedés.

A fenti dolgok arra utalnak, hogy miközben innovációról, technikai fejlődésről beszélünk, nem árt azon elgondolkozni, hogy ennek milyen társadalmi következményi lesznek!

A szülők szempontjából az a konfúzió, hogy jobb a gyerekből TED-et, mint BILL-t nevelni. A mai világban, Magyarországban is az útkeresés állapotában vagyunk, senki sem tudja, hogy mi lenne a,  jó megoldás. Az lenne-e jobb, hogy a gazdaságban több lenne a verseny vagy vissza kéne „fogni” és az lenne-e a jobb, ha az állam erőteljesebben avatkozik be a gazdasági folyamatokba vagy éppen fordítva? Az valószínű, hogy minél tovább az oktatásban kell tartani a gyerekeket, akik ere nem alkalmasak, azokat időben ki kell venni az iskolából és a különböző szakmák felé kell „terelni” őket.

Csak a kérdés továbbra is itt lebeg a levegőben, hogy mi az a szakma, amit ma megtanulok és az a szakma lesz-e  öt, tíz, vagy akár több év múlva?

—— X —–

Az első nap délelőttjén nagy érdeklődést kiváltó előadást tartott Brigadier-Generál (retired) Larry Lashkevich a Magyar Katonai Logisztikai Egyesület (MKLE) tiszteletbeli tagja. A dandártábornok úr vezetője az International Business Development, Logistik Unicorp szervezetnek (Kanada). Előadásának címe angolul: Delivering Results and Achieving Succes in Hungary through Innovation and Logistics.

A védelmi innovációs szekciót Dr. Pogácsás Imre mk. dandártábornok (HM logisztikai csoportfőnök) vezette, aki bevezető előadását A Magyar Honvédség logisztikai rendszerének kihívásai címmel tartotta. A szekcióülésen a védelmi logisztika szintén neves külföldi (NATO) és hazai képviselői tartottak előadást. Ezen a szekcióülésen volt hallható Dr. Tollár Tibor tü. dandártábornok (Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság) Fejlesztési irányok és eredmények a katasztrófavédelemben című előadása is.

A Lashkevich tábornok úr előadásának, illetve a védelmi szekcióban elhangzott előadások témáit terjedelem hiánya miatt ebben a cikkben nem célszerű tárgyalni. Ezzel, jelentőségénél fogva is, várhatóan külön cikk fog foglalkozni a kiadványunkban.

A két napos rendezvényen a bevezetőben említett négy fő témában további előadások és interaktív beszélgetések voltak. Ezekről a rendezők napi folyamatossággal adtak tájékoztatást az érdeklődők részére a Magyar Logisztikai Egyesület Facebbok  oldalán, illetve az ugyanott megjelenő MLE TV csatornán (yotube).

A rendezvény fókuszában tehát az újdonság a „logisztika iparban” témaköre volt, melyben minden résztvevő számára biztosítva volt a naprakészség, valamennyien új információkkal gazdagodhattak, amit a mindennapi munkavégzés során a jövőben hasznosítani tudnak.

A cikk megírásához felhasznált anyagok:

1.) A fórumon elhangzott (a cikkben szereplő előadók) anyagai.

2.) Az MLE fórummal kapcsolatos kiadványainak anyaga.

3.) Az MLE Facebbok oldalán megjelentek.

4.) Az MLE TV Facebook (yotube) fórummal kapcsolatos műsoranyaga.

5.) Wikipédia (2015. február.)

 

 

Képek a rendezvényről:

 

Dr. Keszthelyi Gyula, Larry Lashkevich

 

Professzor Bőgel György PhD  

 

Dr. Doór Zoltán

 

A résztvevők egy csoportja

 

Dr. Keszthelyi Gyula, Dr. Pogácsás  Imre

 

Dr. Gáspár Tibor, Dr. Németh Ernő, Pásztor István  

 

Az MH Logisztikai Központ képviselete

 

Drón

 

TOUGHBOOK

 

[1] Dr. Németh Ernő ny. ezredes, a hadtudomány kandidátusa, Cs.C

[2] JIG-eknek nevezzük azokat a gyártásban használt kiegészítő berendezéseket, melyek lehetővé teszik az azonos munkadarabok gyors és pontos rögzítését, pozícionálását. A pozicionáló berendezéseknél gyakorta alkalmazzák a “pokajoke” módszert, amely megakadályozza az alkatrész hibás beillesztését, így gyorsítja a termelést, csökkenti a hibaszázalékot. Amennyiben a felhasználási terület egyedi minősítéssel (pl: ESD) rendelkezik, úgy a minősítésnek megfelelő anyagokból készül a berendezés.

[3] A startup általában az újonnan alakított, nagy növekedési potenciállal rendelkező induló vállalkozásokat jelenti, melyet többnyire termék vagy üzleti modell innováció jellemez.

[4] A kkv betűszó a kis-, illetve középvállalkozások kifejezés rövidítése.

[5] Az IT information technology.

[6] GDP a bruttó hazai termék (angolul gross domestic product GDP, ejtsd: dzsídípí) többnyire         egy ország adott idő alatti (általában egy év) termelésének a mérőszáma.

[7] Napi Gazdaság, 2014. május 7., Sebastian Buckup

[8] A replikátor egy faj a Csillagkapu című sci-fi filmsorozatban. Az általában gép-pókhoz vagy egyéb külsejű gép-bogárhoz hasonlító faj egyedei saját magukat képesek sokszorosítani.

[9] A GE (General Electric) 1989 vége óta sikeresen működik Magyarországon, mára a cég mind az öt fő üzletága aktív hazánkban. Jelenleg a GE a legnagyobb amerikai munkáltató (több mint 13 000 munkatárs), és befektető, valamint az egyik legnagyobb exportőr Magyarországon, melyhez hozzájárul több mint 2 000 kulcsbeszállítója is.

[10]  A pilóta nélküli repülőgép (angolul Unmanned Aerial Vehicle, UAV, am. „személyzet nélküli légi jármű”, vagy Remotely Piloted (Aerial) Vehicle, RPV, am. „távolról irányított (légi) jármű”, vagy drón (az angol drone = here (méh) szóból) elsősorban katonai feladatokra alkalmazott olyan repülőeszköz, mely valamilyen ön- vagy távirányítással (leggyakrabban a kettő kombinációjával) rendelkezik, emiatt fedélzetén nincsen szükség pilótára.

[11] Szenzomotoros. mozgató és érzékelő szervek összehangolásával kapcsolatos.

[12] Az optikai karakterfelismerés (rövidítve OCR az angol optical character recognition szavakból) a számítástechnikában olyan eljárás, mely lehetővé teszi a fizikai hordozón (leggyakrabban papíron) szereplő analóg írás, szöveg digitális formába történő alakítását. Az átalakított szöveg ezután könnyen használható, feldolgozható számítógépes környezetben. Ide soroljuk az arcok felismerését is.

[13] Lásd:  Szűcs Attila őrgy., főgyógyszerész, „A gyógyszerellátás logisztikája” c. cikkét. Katonai   Logisztika folyóirat, 2007.2. szám.

 

2017. szeptember 04.

Dr. Németh Ernő
Magyar Logisztikai Egyesület

0 0 votes
Bejegyzés értékelése
Feliratkozás
Értesítést kérek, ha
guest
0 Hozzászólás
Inline Feedbacks
View all comments
0
Kérjük ossza meg Ön is a véleményét!x