fbpx

Ellátogattunk a BKK FUTÁR-központba

2023. február 28-án a Felsőfokú Logisztikai Menedzser hallgatóinkból álló csoportunkkal céglátogatáson vettünk részt a budapesti BKK FUTÁR-központban.

Látogatásunk apropóját az adta, hogy a hallgatók elméleti tanulmányaik mellett a citylogisztika gyakorlati területéről is képet kapjanak. Ennek a célkitűzésnek a megvalósítására kiváló alkalom egy Budapest méretű metropolisz közösségi közlekedését irányító, szervező központ napi munkáját tanulmányozni.

Csoportunkat Lutz Gábor, a BKK forgalomfelügyeleti senior munkatársa fogadta, és egy közel három órán át tartó bemutató keretében végig kalauzolta, és a lehető legrészletesebb szakmai információkkal látta el.

A BKK a Budapest Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő Budapest közlekedéséért felelős közlekedésszervező cég. Célja, hogy minden ügyfele számára egyenlő esélyt teremtsen és korszerű szolgáltatásokat nyújtson, közlekedjen bár autóbusszal, trolibusszal, metróval, villamossal, gépkocsival, kerékpárral vagy gyalog. A BKK irányítja az egységes fővárosi közösségi közlekedési hálózatot. Megrendeli az utasszállítási szolgáltatást, felügyeli azt, kidolgozza a járatok menetrendjét, jegyeket és bérleteket értékesít, ellenőrzi az utazási jogosultságot, utastájékoztatási feladatokat végez, vársfejlesztést tervez és menedzsel, karbantartja és korszerűsíti a közlekedési infrastruktúrát, működteti a MOL Bubi közbringa-szolgáltatást.

 

A BKK Forgalomfelügyelet munkatársainak napi operatív közlekedésszervezői feladatai közé tartozik a menetrend szerinti közlekedés fenntartása, a bekövetkezett zavarok hatásainak csökkentése, a járművek egyenletes közlekedésének biztosítása. Munkájukban nagy segítséget nyújt a FUTÁR (Forgalomirányítási és UtasTÁjékoztatási Rendszer), amelynek megjelenése a főváros közösségi közlekedésében és az utastájékoztatásban egyaránt minőségi változást eredményezett.

A FUTÁR létrehozásának ötlete a BKV berkein belül merült fel először még 2009-ben. A megvalósításhoz EU-forrás bevonásával láttak neki. Az első időszakban egy spanyol fejlesztő cég szoftverével próbálták megvalósítani a Budapest közlekedésével kapcsolatos elképzeléseiket. Ez az út másfél év közös munka után sem hozta meg az elvárt eredményeket, ezért váltani kellett. Az új informatikai hátteret az IVU, egy berlini központú német cég Európa-szerte sok helyen alkalmazott szoftvere szolgáltatja. Mai napig ezt használják. A fejlesztési ötleteket a német központba küldik és a fejlesztéseket, javításokat időszakos frissítő csomagokban kapják meg, amikor az már rendszerelemként működőképes. A budapesti viszonyokra, igényekre való hangolás sok egyedi fejlesztést igényel, ezért a szoftver évről évre dinamikusan fejlődik.

A fejlesztéseknek köszönhetően a közösségi közlekedés szervezése nagy változáson esett át a korábbiakhoz képest. 2012-ben a BKK jogutódlással átvette a BKV addigi forgalomirányítóit, ellenőreit és pénztárosait. Az új elgondolás szerint – Európában egyedülálló módon – egy, a város minden közlekedési szegmensét kezelő közlekedésszervező szervezetet kívántak létrehozni. A BKK fontos központi szerepet tölt be a Budapest Fővárosi Önkormányzat és intézményei között. Feladatai közé tartozik a közösségi közlekedési szolgáltatás szerződés szerinti felügyelete is. Fontos feladat a megrendelt szolgáltatás minőségének folyamatos ellenőrzése, értékelése. Bonus – malus rendszer alapján értékelik a szerződött szolgáltatások teljesítését.

A forgalomirányítás és az utastájékoztatás alapját a műholdas járműkövetési rendszer képezi. A FUTÁR a járművek helyzetmeghatározásán túl a járműdiagnosztikai rendszerből kinyerhető egyéb adatot is feldolgoz, azonban a jelentős adatmennyiség miatt csak a forgalomirányításhoz elengedhetetlen adatokat használja fel. Ilyenek az ajtónyitás, a hangbemondás és a kijelzők tartalma. A BKK FUTÁR-központ diszpécserei és a szolgáltatók által foglalkoztatott járművezetők között az eltelt idő során kollegiális viszonyrendszer alakult ki – függetlenül attól, hogy közöttük mindenkor a szerződéses viszony a munkakapcsolat alapja.

A központban a konkrét operatív forgalomirányítás zajlik. A stratégiai és tervezési feladatokat a BKK egyéb szervezeti egységei végzik. A menetrendkészítés alapját az úgynevezett Paraméterkönyv adja. A Paraméterkönyv egy folyamatosan bővülő, fejlődő fővárosi alapdokumentum, amit már a BKK, mint közlekedésszervező tart karban. Követi a város, a lakosság és a technológiai környezet változásából származó, közlekedésszervezéshez kapcsolódó igényváltozásokat. A Paraméterkönyv alapján először a végállomási indulásokat tartalmazó járatlisták készülnek, majd a szolgáltatók eszköz-, és személyzetkapacitásához igazított menetrendi tervek. A végleges menetrendeket a közlekedésszervező készíti el, és hirdeti meg az utazóközönség felé. A szolgáltatók járművezetői ez alapján kapják meg a napi feladataikat, szolgálati utasításaikat. A járművezetőket a szolgáltató képezi ki, tehát már a feladat-összerendelés során ügyel arra, hogy minden járművezető ismerje azoknak a járatoknak az útvonalát, ahová beosztották. Gyakran előfordul, hogy kieső jármű helyére „beugró” kollégát kell találjon a diszpécser, aki a rendszerben látja a járművezetők által korábban bejárt vonalak listáját. A területi közelség és a járművezető vonalismerete alapján döntik el, kit csoportosítsanak át az adott feladatra, pótlásra. Rendkívüli helyzetekben előfordul, hogy egy átcsoportosított járművezetőnek élesben kell megismernie a pótolt viszonylat sajátosságait, például a kötöttpályás járművek pótlásakor. Ilyenkor mindig ott vannak a háttérben a BKK operátorok, akik segítik a járművezetőt a navigálásában.

A BKK FUTÁR-központ műszakrendje alapjait tekintve háromszor nyolcórás tagolásra épül, a forgalmi igényeknek megfelelően eltérő számú diszpécseri elosztással. A központ 40 diszpécseri munkaállomásból áll. Ezek technikailag teljesen azonos munkaállomások, különböző feladatkiosztással. A negyvenből huszonöt állomás irányítja a kiosztott háromszázhatvanhat viszonylatot, ami összesen több mint 1200 járművet jelent. Egy-egy állomás által irányított viszonylatok száma az azok zavarérzékenysége alapján súlyozott értéktől függ. Ennek alapján sikerült kialakítani egy megközelítőleg azonos leterheltségi szintet a diszpécser kollégák számára.

Egy menetirányító diszpécser egy műszakban általában tizenkét viszonylat forgalmát felügyeli. Ezekhez van beavatkozási joga és kötelezettsége. Munkája során megközelítőleg negyven féle forgalmi, műszaki és személyzethiány okú zavart hárít el.

A központi diszpécserek felügyelik a menetirányító diszpécserek munkavégzését, szükség szerint szakmai iránymutatást adnak és koordinációs feladatokat látnak el, tehát globálisabb képet látnak a közösségi közlekedési rendszerről. Ők ismerik a menetirányító diszpécserektől származó összes információt, és problémák esetén – felsőbb vezetői utasítás alapján – határozzák meg a forgalmi rendet és a szükséges beavatkozásokat. Ezek áthúzódhatnak műszakok között is. Műszakváltáskor részletes átadás-átvétellel biztosítják, hogy ne vesszen el információ.

A központban a legmagasabb beosztású vezető a fődiszpécser, akinek már döntési kötelezettsége is van. Ebből a pozícióból a legritkábban továbbítanak problémát megoldás nélkül. Hozzá kapcsolódik a vezetői és hatósági kapcsolattartás feladata is, illetve közvetlen nyilatkozattételre jogosult a különböző sajtóorgánumok felé.

A központban valamennyi beszédkommunikáció hangrögzítéssel ellátott telekommunikációs eszközökön keresztül folyik. Az utasítások tartalmát szigorú szabályok határozzák meg; az utasításnak rövidnek és tömörnek kell lennie, pontos, félreérthetetlen szavakat, kifejezéseket kell tartalmaznia. Az intézkedések hátterében az a szemléletformáló küldetés alapja, hogy mindenkor a „legfontosabb az utasigény és az egyenletes közlekedés biztosítása”.

A diszpécseri munkavégzés nagy figyelmet kíván és sok stresszel is járhat. Fontos, hogy minden diszpécser a teljes szolgáltatási terület forgalomfelügyeleti sajátosságait ismerje, ezért belső szabály, hogy egy diszpécser valamennyi munkaállomásra kapjon beosztást, és három hónapnál több időt nem tölthet el ugyanazon az állomáson.

Az épületben kapott helyet a BKK Info szakterülete is, aki a megszerzett közlekedési információk alapján tájékoztatja az utasokat, különböző csatornákon, eszközökön keresztül. Saját stúdiójuk is van, ott készítik el a szükséges hangbemondásokat is. A BKK Info feladta még az úgynevezett hírlevelek összeállítása és kiküldése a médiapartnerek felé. Fontos partnerük a valós idejű információmegosztásban a Waze navigáció csapata. Munkájuk során átveszik egymás információit és beépítik a napi munkamenetükbe, illetve felhasználják a kommunikációs felületeiken.

A BKK FUTÁR-központ szeme a városi térfigyelő kamerarendszer. A megfigyelő rendszer kameráit a Budapest Közút forgalomtechnikai központja üzemelteti. A rendszer működtetése több jogosultsági szinthez kötött. Elsődlegesen  a BRFK közlekedésrendészei férnek hozzá a kameraképekhez.

Mivel a diszpécserek a központban távfelügyeletben dolgoznak, szükség  van a városban mozgó helyszíni forgalomirányító egységekre is. Ezek megkülönböztető jelzéssel ellátott gépjárművel rendelkező mobil egységek. Hat ilyen egység ”járőrözik” folyamatosan. Ők a központi diszpécserekkel dolgoznak együtt, működtetve a zavarelhárító rendszert.

Kiemelendő még az utastájékoztató diszpécser szerepe, akinek az a feladata, hogy a releváns információk azonos minőségben és időben eljussanak minden érintetthez. Az érintetti körbe tartoznak az utasok, a járművezetők, a hatósági szervek és média orgánumok, a tájékoztatáshoz használt eszközök a járműfedélzeti és közterületi kijelzők, akusztikus berendezések, a Budapest GO és a BKK Info alkalmazás.

A kommunikációs eszközök egyik legfontosabb egységei a végállomásokon és a vonalközi megállókba telepített FUTÁR információs modulok, közterületi kijelzők. Ezek az egységek a járatokkal és a forgalmi eseményekkel kapcsolatos szöveges és hangos információkkal látják el az utazóközönséget. Szerkezeti kialakításukat tekintve vandálbiztos (lőfegyveres támadásnak is ellenállni képes) szerkezetek, melyeknek a magját egy beépített számítógép adja. Üzembehelyezésükhöz csak hálózati áramforrásra van szükség. GSM rendszeren keresztül kommunikálnak a FUTÁR szerverrel, ahonnan a járművek pozíciós adatait és a diszpécseri beavatkozás információit kapják. Egy készülék a beállításától függően a hozzárendelt viszonylatok járatinformációit mutatja. A vonalközi kijelzők a „saját vonalaikon” közlekedő járművekre vonatkozóan, a megállóból indulásig hátralévő részmenetidőket jelenítik meg. A késést dinamikusan követik, de a forgalom befolyásoló hatásait előre nem képesek „megjósolni”. Utóbbi kijelzéséhez diszpécseri beavatkozás szükséges. A végállomási kijelzők az aktuális menetrendhez kapcsolódó tervezett indulási időket jelzik ki. A forgalmi változások lekövetése a menetirányító diszpécserek beavatkozásaival biztosítható. 

A bemutató után elhangzó kérdéseinkre adott kimerítő válaszokat és a gyakorlati bemutatásban szerepet vállaló diszpécser által megosztott tapasztalatokat nagyon szépen köszönjük.

Reméljük együttműködésünk a jövőben folytatódni fog.

0 0 votes
Bejegyzés értékelése
Feliratkozás
Értesítést kérek, ha
guest
0 Hozzászólás
Inline Feedbacks
View all comments
0
Kérjük ossza meg Ön is a véleményét!x