Előrejelzés – Forecast | Mondovics János

1. nap

• • Bevezetés: a koronavírus járvány okozta kihívások.
  • A résztvevők által kitöltött felmérő lapok alapján a vállalatok előrejelzési gyakorlatának összemérése (benchmark – az első benyomások), észrevételek, következtetések.
  • Néhány tipikus vállalati modell input és output tulajdonságai – kihívások az előrejelzési folyamatban. A résztvevők vállalati modelljeinek felrajzolása.
  • A vállalati értékesítési (stratégiai) terv meghatározásának folyamata. Az értékesítési terv szegmentációja, frissítésének gyakorisága, gördülő tervezés. Top-down és Bottom-up megközelítés. A résztvevők gyakorlati megoldásainak összehasonlítása.
  • A tervezés időhorizontjai: az értékesítési tervtől az igény tervezés felé. Az igénytervezés (demand planning) helye az ellátási lánc tervezési folyamatában. Az igénytervező elvárt kompetenciái (kompetencia készlet).
  • Az igénytervezés bemeneti adatai:
    
    • A termékek életgörbéjéből fakadó előrejelzési adat-tulajdonságok,
    • A historikus adatok (gyűjtés, adatbázisok) és azok előkészítése, tisztítása, szűrése, elemzése. Értékesítési karakterisztikák, statisztikai elemzés,
    • Az igénytervezésre ható termékcsoportosítási logikák (ABC, XYZ, FMR),
    • Előrejelzési modellek és példák,
    • Rövid távú akciók, promóciók, azok hatásai a készletezésre, termelésprogramozásra. Hatások reakció időn belül és kívül: mikor áll fejre a vevőkiszolgálási képesség? Az igények rövid távú „rángatásának” kockázatai.
  • Az előrejelzés minőségének mérése, értékelése. Mérőszámok, a spontán és a rendszeres hiba (KPI-ok: FE, FCA, MPE, MAPE, MSE, MFE, MAD, Tracking Signal). Az előrejelzés beválása, a vevő kiszolgálási színvonal és a készletszintek összefüggései. A résztvevő gyakorlatában alkalmazott KPI-ok összehasonlítása.

2. nap

• • Az igény előrejelzési adatok beépítése a vállalatirányítási rendszerbe, annak finomtervezési (rövid távú) funkciója kiszolgálására (MS Navision és SAP Demand Planning); a demand planning modulok paraméterezése, rugalmas testreszabása.
  • Az előrejelzési gyakorlat és a vállalati rendszer folyamatainak fejlesztése (úton a kollaboratív tervezés felé):
    
    • Az előrejelzés hozzáadott értékének elemzése (Forecast Value Added Analysis – FVAA),
    • Az előrejelzés vállalati folyamatokba való beágyazottságának és hatékony működtetésének vizsgálata; javaslat a hatékonyabb működtetésre:
      
      • a progresszió nézőpontja: a vállalat „ahogy van” állapota, a „lenne” állapot” és az „előre vezető út”,
      • az előrejelzés négy vezetési dimenziója (működési integráció, az előrejelzés megközelítése – felfogás, rendszerek, teljesítménymérés) menti kidolgozottság, igényesség négy fokozata,
      • az előrejelzés vállalati folyamatainak fejlesztését szolgáló audit példája; a teljesítmény serkentése (FC Champion),
      • a résztvevők vállalatai előrejelzési kultúra térképének felrajzolása; összehasonlítás, elemzések, tanulságok.
  • Az előrejelzést támogató technikák:
    
    • Kereskedelmi piaci mozgástér elemzése és döntés előkészítése;
    • Promóció tervezése és értékelése;
    • VMI, EDI, ECR és CRM eszközök.
  • A gyártási és logisztikai rendszer optimumát kereső (szimulációs modellezés) eljárások és a rendszer kibocsátási követelményeinek (igény előrejelzés) összefüggései.
  • Zárszó: a koronavírus járvány következményeinek lehetséges kezelése.