Idén ősszel, november 28-án a Magyar Logisztikai Egyesület Felsőfokú Logisztikai Menedzser hallgatóiból és szakmai érdeklődőkből álló csoportja meglátogathatta a MH 47. Bázisrepülőteret. A pápai szakmai kirándulásunk a katonai logisztikával foglalkozó programsorozatunk keretén belül, a Honvédelmi Sportszövetség támogatásával valósult meg.
A Bázisrepülőtérre történő beléptetésünkkor kötelező, de rövid regisztráción estünk át. Csoportunkat Gadó Imre alezredes, az MH 47. Bázisrepülőtér általános parancsnokhelyettese várta egy impozáns előadóteremben.
Parancsnokhelyettes úr köszöntője után ismertette a nap menetét. Szerencsékre minden tervezett programelem megvalósítható maradt a látogatók számára. A bevezető előadás diáin és alezredes úr által elmondottak alapján nyomon követhettük azt a fejlődési utat, amit a régóta katonai objektumként szolgáló terület története során megélt. Az utolsó nagy fejlesztési hullám 2000-ben indult el. A terület 2001-ben nemzeti felajánlás alapján került be azon bázisok közé, amik NATO-feladatok ellátására bevonható repülőtérnek minősülhetnek. Ez a kiinduló momentum vezetett el a SAC (Strategic Airlift Capability, azaz Stratégiai Légiszállítási Képesség) feladatok megoldhatóságának lépcsőjén keresztül a 2007-es NATO követelményeknek való megfelelésig. A sok műszaki, hadi képességbeli és környezeti fejlesztés ellenére a Bázisrepülőtér jelenlegi állapotában sem érte még el a végső méretét és szakmai kapacitását. Nem sokára több irányba megkezdődnek a területi bővítések, amire azért van szükség, hogy a C-17es szállítógépeknél nagyobb méretű gépeket is fogadni tudjon a bázis. Ehhez meg kell növelni a fel- és leszálláshoz szükséges kifutók hosszát, a kiszolgáló utak méretét és számát, valamint a tárolásra alkalmas területeket is át kell építeni. 5, 10 vagy 15 éves távlatokban is vannak megvalósításra váró terveik.
A bázison történő túravezetést Mátyás Botond Hunor főhadnagy úr, az MH 47. Bázisrepülőtér kommunikációs tisztje, megbízott főnöke tartotta csoportunk számára. A busszal bejárva megismerkedhettünk a Bázisrepülőtéren elhelyezkedő belső objektumok történetével, jelenlegi funkcióival. Láthattuk a legújabb fejlesztések, építkezések közül az ejtőernyő-szárító torony már elkészült vázát is. Idei túránkon három fő helyszínt tekinthettünk meg közelebbről és ismerkedhettünk meg az egyes szervezeti egységek eszközparkjával, szerepével.
Első helyszínünk a Bázisrepülőtér tűzoltó alegységének állomása volt. A szolgálatvezető parancsnok bemutatta a mindig készenlétben lévő járműveket, illetve az egy szolgálatot adó állományt. A szertárban megtekinthettük a 2-2 MAN és Rosenbauer típusú szerkocsit. Az alegységnek minden eseménytől függetlenül feladata minden repüléssel kapcsolatos mozgás biztosítása. Ottjártunkkor is láttunk példákat arra, hogy egyes légijárművek üzemanyaggal történő töltésénél beavatkozási távolságra vonult egy szerkocsi. A két Rosenbauer szerkocsi kapacitása egyenként 1500 liter habképző anyag 12500 liter oltóvíz és 250kg oltópor, ami fedezi az előírt minimális készenléti mennyiséget. A riasztástól kezdve három percen belül a Bázisrepülőtér bármely pontján beavatkozó képesek. Ezekből gépekből összesen öt található Magyarországon. A másik három Ferihegyen lát el szolgálatot a civil repülés biztosításában. A speciális eszközök sepciális képzettséget is igényelnek a kezelőszemélyzettől. Repülőtéri tüzek oltásához az USA-ban lehet a legjobb iskolákat végezni. A pápai alegység tagjai közül is van ilyen képzettséget szerzett katona. Az állományra jellemző, hogy katonai szolgálatuk megkezdése után átképzésekkel kerülnek tűzoltó alegységhez és nem tűzoltóként állnak katonának. Kölcsönös megállapodás alapján egyes szerkocsikkal külsős, civil területeken is látnak el tűzoltói feladatokat.
Túránk második állomásán a forgószárnyasok hangárjába nyertünk bebocsátást. A hangárban éppen nem volt helikopter, de pont várták az iskolakörről visszatérő MI-17-es gépet. Egy kitűnő műszaki állapotban lévő gép, ami az ország nyugati feléért felelősen lát el ügyeletet. A pápai bázisról felszállva old meg keresési, légimentési feladatokat. Csoportunk számára nagyon nagy élményvolt megnézni a haza érkező helikopter landolását és a pozícióba állását. A forgószárnyak keltette erős szél az amúgy csípős novemberi időjárást is elfogadhatóbbá tette. Logisztikusi szemmel jó volt látni, hogy milyen gyorsan és szakszerűen látták el az alig megérkezett gépet a kiszolgáló egységek. Azonnal megkapta az üzemanyag utántöltést, hiszen állandó készenlétben lévő mentőhelikopterről van szó. Továbbá láthattuk a folyamatot biztosítani kiérkező tűzoltó egységet is.
Harmadik állomásunk az MH 47. Bázisrepülőtér belső repülőtere volt. Ezen a területen egy nagyon részletes és gyakorlatias bemutatót kaptunk a katonai gépek által szállított személyek és áruk repülőgépekre történ feljutásának előkészítéséről. Fel -, illetve lerakodásának alapvető követelményeiről és eszközeiről. Ami a személyforgalmat illeti, hasonló jogi és műszaki procedúrán kell átesnie minden hajózni kívánó személynek. A szállított csomagok, fegyverek külön átvizsgáláson esnek át és nem a katonákkal együtt kerülnek a repülőépek fedélzetére. A személyes tárgyakat tartalmazó csomagokat, illetve a katonák öltözetét átvilágítják különböző beléptetőkapuk és kézi eszközök segítségével. Csak az utazásra nem veszélyes tárgyak kerülhetnek fel a fedélzetre. Jogi értelemben is különválasztott a ki- és becheckolás. Ezen a repülőtéren is létezik schengeni illetve nem schengeni övezethez tartozó utas megkülönböztetés.
A katonai áru logisztika területéről nagyon szemléletes bemutatót láthattunk a légi palettákkal és azokra történő árurögzítéssel kapcsolatban. Megismerhettük a légi paletták fizikai összetételét, műszaki kialakítását, teherbírását és a szabályos árukötözés alapjait. Ismereteket szerzetünk a kötözőhálók típusairól a légi palettához, illetve az áruhoz történő rögzítésének kihívásairól. A megfelelő árurögzítés alapja a jól megfeszített háló, ami stabilan rögzíti az árut a palettához, de nem okoz vetemedést a palettában. Megtudtuk, hogy milyen irányból mekkora terhelést kell minden körülmények között kibírnia, és hogy kidobás esetén sem eshet szét bármelyik oldalával érjen is talajt.
Nagyon lényeges feltétel az áruk repülőgépre juttatása vagy éppen kiürítése folyamán a megfelelő mozgató- és/vagy rakodógépek megléte. A Bázisrepülőtér személyzete ezen a területen sem szenved hiányt. A bemutató során a legkülönbözőbb módon csomagolt áruk mozgatásához láthattunk gépparkot. A légi raklapok továbbításához szükséges görgőpályás gépektől, az akár humán erő biztonságos mozgatását is végző szállítóhevederes gépeken át a legkülönbözőbb emelési feladatokat ellátni képes targoncáig. Utóbbiak közül szikramentes vagy nehéz terepen is mozgásképes gép is rendelkezésre áll, amennyiben a feladat azt megkívánja. A katonai személyzet természetesen rendelkezik eszközök kezeléséhez szükséges tudással, képesítéssel.
Nagy örömünkre a Bázisrepülőtér sztárjai, a C-17-es gépek is éppen ott tartózkodtak. Sőt ebből a típusból egyéb felségjelű gépet is sikerült közelről megnéznünk. Így igazán szerencsésnek is mondhatjuk magunkat, hogy a sok szakmai tudáson túlmenően szép élményekkel is bőven gazdagodtunk a túránk során. A C-17-es géppel közös csoportképünk elkészítése után vidám hangulatban búcsúztunk vendéglátóinktól.
Reméljük 2024-ben visszatérhetünk egy újabb szakmai út keretében és megnézhetjük a fejlesztések újabb megvalósult fázisait.