Forecasting – igény / értékesítés előrejelzés

Forecasting – igény / értékesítés előrejelzés
Mi történik a környezetünkben? Mi történik velünk?

John William Waterhouse  – The Crystal Ball

1. rész A gazdasági ritmusok, ciklusok

Feltűnő volt az utolsó évtizedre visszatekintve az innováció visszaesése, kevesebb korszakos jelentőségű fejlesztés jellemezte ezt az időszakot, legalább is a kedvenc hobbym vonatkozásában, a zenehallgatás területén feltétlenül. De persze lehetne más példákat is hozni.

Hogy mi miért történik a bennünket körülvevő gazdasági környezetben, már régóta foglalkoztatta a gazdaság szereplőit és ezek között voltak olyanok, akik rendszerezni próbálták az okokat. Ezekkel a kérdésekkel 2015-ben kezdtem foglalkozni először a BGE-n tartott kurzusaimban, melynek fontos célja volt felhívni a hallgatók figyelmét az üzleti előrejelzés operatív síkja mellett a szélesebb összefüggésekre is.

A gazdasági ritmusok, ciklusok kutatása az 1800-as évekre nyúlik vissza a középtávú összefüggések feltárásán keresztül, míg a hosszabb távú összefüggések, konjunktúra periódusok felfedezése, azonosítása az elmúlt évszázad elejére tehető, majd később a leghosszabb és legrövidebb ciklusok azonosítása következett.

A szakirodalom különösen négy kutató munkásságát emeli ki:

1. 1. 1. 1. Fernand Braudel nevéhez fűződik az évszázados, un. szekuláris trendek azonosítása.
         2. Kondratyev beruházási, vagy innovációs ciklusai két 25-30 éves alciklusokból tevődnek össze, mégpedig egy felívelő és egy hanyatló szakaszból, ezzel lefedve egy 50-60 éves periódust.
         3. A Juglar kereskedelmi ciklus kb. 7-13 évet fog át, melyek mélypontjait túltermelési válságok, vagy pénzügyi összeomlások jellemzik. Általában a jelentősebb árutermelő beruházások átfutási ideje is megfelel ennek a ritmusnak: kb. hét-tizenhárom év alatt bizonyosodik be, hogy egy cég mennyire lesz versenyképes, hogy alakul egy adott ágazatban a kereslet-kínálat viszonya, valamint a pénzügyi és reálszféra közötti egyensúly.
         4. A Kitchen ciklust nevezik készletezési ciklusnak Kitchen azt találta, hogy kb. 3-4 éves hullámzás jellemzi a gazdasági teljesítményeket. Ez a megközelítés jellemzi általában a gazdaság szereplőinek fókuszát.

Itt érdemes elidőzni egy kicsit Kondratyevnél. Nyikolaj Dmitrijevics Kondratyev (1892–1938) szovjet–orosz közgazdász, aki a Szovjetunió első ötéves tervének kidolgozásában vett részt, és ezzel kapcsolatos kutatásai alapján publikálta a ‘Hosszútávú ciklusok a gazdaságban’ című tanulmányát. Kondratyev gazdasági mutatószámokat vizsgált (árak, bérek, kamatszint, ipari termelés alakulása, stb.).

A Kondratyev-ciklus „hajtóereje” az új találmányok (találmány családok) bevezetése, elterjedése és kifutása. Áttekintve ezeket a periódusokat, folytatható a sor:

A történelem eseményeihez kapcsolódóan érdemes kiemelni néhány egybeesést. „Kövér György szerint e négyféle idősíkon végbemenő hullámzás, a készletezési, a kereskedelmi ciklus, a beruházási, vagy innovációs hullám és a szekuláris trend váltakozása adja meg a gazdaság ritmusát.” Véleménye szerint akkor van nagy valószínűsége a komoly válságnak, amikor egy Kondratyev ciklus csökkenő periódusa és egy szekuláris trend találkozik (például a napóleoni háborúkat követő helyzet: háborús konjunktúra és a szekuláris növekvő trend egybeesése), vagy egy Juglar- és egy Kondratyev periódus inflexiós pontja esik egybe (az 1873-as válság: Kondratyev ciklus csúcspontja és a Juglar metszéspontja – gyors globális válság). Vagy például az 1929-es válság egy Kondratyev periódus mélypontján jelentkezett. Az olajválság tekintetében még több torlódást hoztak fel: a szekuláris ciklus mellett egy Kondratyev periódus és Juglar ciklus is jelen volt egyszerre.

A szervezetek üzleti tervének kialakításakor éppen ezért célszerű széles merítésben begyűjteni és értelmezni a gazdaság változásait, trendjét, hogy a közép és hosszú távú stratégiai célok minél biztosabb alapokkal rendelkezzenek és a rövid távú értékesítési előrejelzések is kellő támpontot kapjanak. A feladat megosztás nagyszerűségét pedig az adja ebben az összefüggés rendszerben, hogy a rövid távú igény előrejelzések monitorozása gyors visszacsatolást adhat a trend változások időben történő azonosításához. Ez persze feltételezi a forecasting kultúra alaposabb átgondolását egy „követő” alapállásról egy „észlelő-megelőző” alapállásra. De erről később majd többet szólok.