A rendszerváltással egy időben születtek azok a vágyak, melyek szerint Magyarországot legalább Közép-Európa logisztikai központjaként szerettük volna látni néhány év elteltével. Mi magunk is célként tűztük ki e szakmai törekvés támogatását. Az évek múlásával redukálódott a vágy, s célként Közép-Kelet Európa logisztikai központja elérendő pozíciót jelölte meg a hivatalos álláspont. A közelmúltra pedig, ahogy a Kormány által elfogadott Középtávú Logisztikai Stratégiában is szerepel a térség (Közép-Kelet Európa) egyik vezető hub-ja kíván lenni Magyarország. Véleményem szerint három okra vezethető vissza a jelenlegi helyzet: Az eredeti cél kitűzése nem volt reális, ha Európa történelmét és gazdasági fejlődését vizsgáljuk. Nem volt meg sem a politikai, sem a gazdasági elszántság ebben az ügyben. Mindezek következtében az elmúlt évtizedekben elmaradtak azok a fejlesztések, és szabályozási döntések, amelyek Magyarországot intenzív gazdasági fejlődési pályára állította volna, amelyből következett volna a lehetőség térségi elosztó szerepünk pozícionálására.
Van-e még esély, hogy a szomszédos országokkal való versenyben jobb pozíciót foglaljunk el?
Esély mindig van, viszont jól kell megválasztanunk a versenytársakat. Lengyelországgal nem érdemes versenyeznünk, hiszen sem földrajzi elhelyezkedése szempontjából, sem a méreteit tekintve nem vagyunk versenyben. Természetes versenytársaink és együttműködő partnereink a közvetlen szomszédaink. El kell döntenünk, hogy ezen országok közül melyekkel, ezen belül mely iparágakban működünk együtt, vagy versenyzünk egymással. A versenyhez pedig forrásokat kell allokálnunk. Véleményem szerint ezek a döntések még nem születtek meg, kivéve az autóipari beruházásokat, amelyekben kifejezetten versenyzünk, mint a legutóbbi Jaguár beruházásért folytatott óriási küzdelem –Szlovákiával- is mutatta.
A hagyományosan magas színvonalú gépipar és a magas ipari szakmai kultúra vonzza Csehországba a logisztika intenzív ipari vállalatokat, ezért építenek a fejlődést támogató, kiszolgáló infrastruktúrákat.
Miért nem épülnek Magyarországon regionális logisztika központok, raktárak, noha a járműipar és ezen belül az autóipar hatalmas befektetéseiről hallani nap mint nap?
Véleményem szerint ennek két oka van, az egyik, hogy az elmúlt néhány évben a globális szolgáltatók áttervezték a logisztikai rendszereiket és ennek következtében áthelyezték a regionális elosztó központok súlypontjait, illetve fejlesztési központokat. Így Magyarországról is elkerült néhány, pl.: Adidas, SAP, de jött is, pl.: Huawei. A jelenlegi állapot nem végleges, hiszen a logisztikai, ellátó rendszereket időnként, a feltételek változása következtében újra tervezik, így nem kizárt, hogy visszakerül, illetve új regionális központ létesülni fog a jövőben Magyarországon. A másik ok, hogy a Közép-Európában jelentős logisztikai központok a mai Magyarország határain kívül vannak.(pl.:Bécs, Pozsony, Kassa, Dunaszerdahely, Arad, Temesvár, stb.)
A magyarországi autóipari beruházások, mellett jelentős logisztikai beruházások is vannak, s itt elsősorban az AUDI-ra és a Daimler-Benz-re gondolok. Mindkét autógyár közvetlen közelében a logisztikai szolgáltatóik, illetve beszállítóik jelentős fejlesztéseket hajtanak végre. Ez pozitív, azzal a megjegyzéssel, hogy ezeket a fejlesztéseket többnyire nem magyar vállalatok hajtják végre.
Ha már leszámoltunk az illúziókkal, akkor mégis hová kellene pozícionálni a magyar logisztikát? És e téren mit kellene tennünk? Egyáltalán az ipari ingatlanpiac remélhet-e a magyar logisztika erősödéséből új fejlesztéseket vagy immár csak gyárak, üzemek megjelenésével számíthat beruházásokra és megrendelésekre?
Az alapvető adottságunk nem változott, Magyarország centrális elhelyezkedése adott. Ez önmagában nem elegendő a fejlődéshez. Véleményem szerint három területen kellene erősíteni a logisztikai képességét országunknak: egyrészt a fejlesztéseket abba az irányba kellene fókuszálni, hogy minél magasabb szolgáltatási színvonalat tudjanak a vállalatok produkálni a partnereik számára, és minél több integrált logisztikai szolgáltató, minél magasabb értéknövelt szolgáltatást képes legyen nyújtani, versenyképes áron. Ehhez szabályozás, edukáció, és fejlesztés szükséges.
Másrészt még nem dőlt el, hogy a Távol-Keleti áruk elosztó központja melyik Közép-Kelet Európai országban lesz. Magyarország alkalmas erre a feladatra. Ehhez elszántság, politikai döntés, ügyes diplomácia és fejlesztések szükségesek.
Harmadrészt Magyarország kiváló agrár-logisztikai központja lehetne a Közép-Kelet Európai térségnek, illetve távolabbi pontoknak is. Az adottságain megvannak ehhez, árualap is van, amely fejleszthető. Alapvetően elszántság, edukáció és fejlesztés szükséges a megvalósításhoz.
Ha mindezek megvalósulhatnak, az ingatlanpiacra is óriási fejlődés vár.
2017. március 17.
Farkas Tibor
újságíró