fbpx

KNOLL 100 Szakmai konferencia | Beszámoló

A Magyar Logisztikai Egyesület (MLE) szervezésében alapító elnökünk Prof. Dr. Knoll Imre születésének századik évfordulója tiszteletére megemlékező szakmai konferenciát rendezett a FALK1 Rendezvényközpontban.

Részletes beszámolónkat a galéria alatt találja

Rendezvényünkről mondták:
Nagyon szép emlékezés volt, erős szakmai tartalommal, köszönet!
A rendezvény méltó volt Knoll prof emlékéhez.
Köszönöm a programon való részvétel lehetőséget.
Köszönöm a lehetőséget. Nagyon érdekes és inspiráló volt az egész rendezvény.

Dr. Doór Zoltán, egyesületünk elnöke köszöntötte a KNOLL 100 Konferencia előadóit és a hallgatóságot. Rövid felvezetőjében elmondta, hogy mi volt a szervezők célja a konferencia életre hívásával, majd megnyitotta a KNOLL 100 Konferenciát.

Az első szekció levezető elnöki tisztségét Dr. Lakatos Péter PhD az EDUTUS egyetem egyetemi docense töltötte be. Szekcióbevezetőjében Knoll professzorhoz kapcsolódó anekdotákkal vezette fel a megemlékező előadókat.

Az első szekció első előadásaként Siklósi Horváth Klárának, Knoll professzor úr özvegyének köszöntőjét hallgathattuk meg. A szervezőknek megköszönte, hogy nem feledkeztek meg szeretett férjéről és hogy ilyen méltó keretek közt ápolják emlékét. A professzor úrral kapcsolatban elmondta, hogy betemethetetlen űrt hagyott maga után, elvitte magával a vitalitást. Nagyon hiányzik az örök „reáloptimista” személyisége. Olyan ember volt, aki mindig mindenkihez és mindenhez pozitív hozzáállással közelített. Az ő világszemléletében mindig félig tele volt korsó.

A második előadásban Dr. Doór Zoltán az MLE elnöke tartottam meg laudációs beszédét. Beszélt Knoll professzor széleskörű szakmai pályafutásáról és a szakmai közösségben betöltött szerepéről. Külön kiemelve emberi kvalitásait is. Közös pályafutásuk is hosszú időre nyúlt vissza. Doór úr, mint oly sokan még hallgatóként találkozott először a professzor úrral és onnantól kezdve szinten folyamatosan szoros szakmai kapcsolatban álltak. A kutatási, üzleti valamint a szakmai közéletben közvetlen közelről tapasztalhatta meg, ahogy Knoll professzor reneszánsz emberként megreformálja a szakmát. A hazai és a nemzetközi logisztikai szakma elismert vezető személyiségévé, később doyenjévé vált. Mindvégig VAT, azaz Very Active Personként élve meg az új kihívásokat.

Méltatta a professzor úr életének három fontos szakaszát is. Mérnökként, oktatóként, majd „adminisztratív nyugdíjasként” is rengeteget dolgozva érte el szakmai sikereit. Amihez az erős családi háttér adott neki támogatást, mert professzor úr mindig fontosnak tartotta a magánéleti egyensúly megtartását is. Példának emelte ki, hogy a harmadik szakmai ciklusban történt a mai konferenciát szervező MLE megalapítása is, amit a második szakmai ciklusban létrehozott Agrolog csoportra lehetett alapozni. Kiemelte a professzor úr mára szállóigévé nemesült jelmondatát: „Dolgozz ésszel, hittel, akarattal az ország építésén.”

Harmadik előadónak Csonka Endre úr, címzetes egyetemi docens, az Első Pesti Malom- és Sütőipari Zrt. vezérigazgatója lépett a pulpitus mögé. Előadását egy érdekes performansszal kezdte. Knoll professzor egy korábbi akadémiai köszöntőjére reagálva párbeszédet indított, amivel kifejezésre juttatta, hogy a professzor úr mindig közöttünk van és lesz a jövőben is.

Megismerkedésükkor, az akkor fiatal egyetemi hallgatót egy ötvenes éveiben járó professzor különleges, élménybeszámoló szerű előadási stílusa fogta meg. Fokozódó érdeklődése alapján csatlakozott az Agrolog csoporthoz, aminek berkein belül sok tudományos és élő gyakorlati probléma megoldásán dolgozhatott együtt a professzor úr által koordinált szervezetben. Így válhatott Csonka Endreként a Knoll baby elnevezésű tizenötök tagjává. Ezzel a tizenöt fővel alapították az MLE elődjét és vettek részt a logisztikai szakma sok meginduló projektjében. Nagyon színes cégvezetői életútját, a szakmai életben való további szerepét pl. tevékeny ELA tagság is ezeknek a Knolli alapoknak köszönheti. Felidézett egy számára roppant megható momentumot a nemzetközi logisztikai életből. 2019-ben az Athénbean megrendezésre kerülő 25. EUROLOG konferencián is külön részvétnyilvánítással emlékeztek meg a Professzor úr haláláról. Előadása végén a professzor úr képe felé fordulva köszönte meg a lehetőségét annak, hogy olyan sok időn át kollégák és barátok lehettek.

A szekció befejező előadását Dr. Husti István professor emeritus, az MTA doktora tartotta meg. Megköszönte a szervezést, mert úgy érzi, a világ gyorsuló változásával a fiatalabb generációk egyre kevésbé akarnak emlékezni a múltra, és kellenek az ilyen alkalmak is.

Husti professzor úr ötven éve megszakítás nélkül része a gödöllői felsőoktatásnak. Az egyetemmel kapcsolatos tapasztalatai a legrelevánsabbak közül valók. Elmondta, hogy szerencsére mindvégig egy nagyon jó szellemiségű karon dolgozhatott. Ezen a karon ismerte meg Knoll Imrét is, aki személyiségével szintén nagyon bele illett a kari miliőbe. Az anyagmozgatógépek tárgykörben kezdte meg oktatói pályafutását, de hamarosan komplexebb gondolkodásának köszönhetően az agrárszektor elé fordult. Jókor jó időben tette ezt, mert a szektor az 1960-as évektől dinamikus fejlődésnek indult. Ebben nem kis szerepet játszott maga Knoll Imre is, amit a tárgykörben írt szakkönyvei is bizonyítanak. 1982-ben alapította meg az Agrolog csoportot. Egy tudományos műhelyt, ami a korszak lehetőségeit kihasználva gyakorlati problémákra is válaszokat adott ún. KK keretek között. Az így végzett munkássága során széles kapcsolati hálót alakított ki, amit hosszú szakmai pályafutása során mindig jól használt és aktívan bővített is.

A tudományos életben is nagy léptekkel haladt előre. Tudását számos könyv/tankönyv publikálásával adta közre. Tudományos munkássága révén korábban kandidátusi, majd MTA doktori fokozatot is szerzett.

Egy ilyen aktív életút során a kitüntetések az elismerések és a kitüntetések sem kerülhették el. Ezek között kiemelkedők az egyetemtől kapott professor emeritus, doctor honoris causa címek.

Jelentős szerepet kapott életében a szakmai közélet pezsgésben tartása is. Ennek érdekében megalapította az MLE szervezetét, majd nagyon tevékenyen részt vett az ELA nemzetközi szervezetének kialakításában és működtetésében is. Az első ELA Fellow kitüntetett lett Európában.

A második szekció Dr. Doór Zoltán levezető elnöki megnyitójával kezdődött. Elnök úr nyitó szavaiban arra kérdésre hívta fel figyelmet, hogy nagyon érdemes megvizsgálni mivé fejlődött a tudományos élet és logisztika kapcsolata a kezdetektől napjainkig.

Első előadónk Prof. Dr. Turcsányi Károly mk ezredes, az MTA doktora tartotta. A logisztika 2022-ben huszonhatodik éve van jelen aktívan a Magyar Tudományos Akadémia szervezetén belül. A mai alkalom jó arra is hogy ezt az időszakot elemezve megismerhessük, hogyan alakult ki a mai státusza. A professzor úr a logisztika két fogalmán keresztül mutatta be, hogy bár a civil és a katonai logisztika alapjai közösek mennyire különbözően értelmezik saját határaikat. Ezt a szerteágazó kapcsolódási rendszert élték meg a különböző időszakokban az akadémiai logisztikai testületekben dolgozó tudományos szakemberek is. A tudományos élet architektúrájában is azt érezték, hogy tulajdonképpen nagyon sok szakterület felé elérnek a kapcsolódási „csápjaik”. Önmagában a bekerülés sem volt egyszerű dolog. Knoll Imre kezdeményezése tört utat magának. Sokan érezték, hogy egy olyan új tudományos területtel van dolguk, amivel számolni kell a jövőben, de inkább csak mint beágyazott területet tudták elképzelni. Knoll Imre az elgondolásával jó érzékkel Tomcsányi Pál akadémikus felé indult el. A logisztikát végül a marketing terület fogadta be, mint olyan terület, amely nem sokkal korábban hasonlóan rögös úton tudott teret nyerni önmaga számára a tudomány legfelsőbb köreiben. 20 fős albizottsági szervezetként kezdődhetett meg a munka. Az idő múlásával több átszervezést megélve volt olyan időszak, amikor a logisztika több akadémiai osztály alá is tartozva dolgozhatott külön-külön szervezeti egységekben. A logisztika az MTA megújult struktúrájában az Logisztikai Osztályközi Állandó Bizottság formájában működik. A bizottságot jelenleg 25 fő alkotja. Ez a felállás 2012 óta zavartalanul jól működik. A közeljövőben a Bizottságon belül biztosan lesznek jelentős változások, mert a három éves ciklus végéhez ér, és Turcsányi professzor úr, mint a bizottság elnöke kitölti harmadik, maximálisan három cikluson át betölthető elnöki mandátumát.

A szekció második előadója Dr. habil. Piricz Noémi az Óbudai Egyetem docens asszonya volt. Témája a smart gridek, azaz intelligens hálózatok működése volt. Előadásában arra a két fő kérdésre kereste a választ, hogy mik  közeljövő kihívásai a elektromos hálózatokban, illetve hogyan fognak fejlődni az elektromos hálózatok. Klasszikus értelemben az elektromos áram erőmű – fogyasztó úton áramlik. Smart gridek esetén ez a tétel azonban jelentősen átalakul. Nem csak áram áramlik hanem jelentős mennyiségű információ is, valamint nem csak egy irányban, hanem több felé is. A több nem csak direkt visszaáramlás lehet, hanem más útirány is kialakulhat.

Napjainkban még probléma, hogy a kutatási területek jóval előrehaladottabb állapotban vannak, mint a gyakorlati megoldások. Az kidolgozott elméletek a kutatási területeken belül is nagyobb arányban vannak jelen, mint a kísérleti megvalósítások. Kevés a jó minőségű kommunikáció a teljes vertikumról, de ugyanígy nagyon kevés a valós megoldás reálkörnyezetben a visszatáplálásra. Nyugati országokban úgynevezett energia közösségekben már vannak jó példák. Leginkább Angliában nőtt meg ezeknek a közösségeknek a száma. Nálunk a törvényi háttér ugyan engedné, de nincs meg hozzá a végrehajtási rendelet tehát gyakorlatilag kivitelezhetetlenek az ilyen típusú projektek. Az előadásban szó esett a smart gridek menedzsment kihívásairól is. Ezek között igen jelentős a szereplők feladatainak megváltozása és annak megértése, a helyes vagy „helytelen” használat értelmezése, az árképzés kialakítása, potyautasok és felelősségi körök kezelése, sztabil működés garantálhatósága.

A professzor asszony záró gondolataiban két jó példa projekt eredményeit mutatta be. Egyikük egy terápiás lovaspark és az E-ON, mint szolgáltató együttműködéséből jött létre. A folyamatok rendben működnek és a mintaprojekt egyben egy kísérleti bázis is a fejlesztések kipróbálására. A probléma vele azonban az, hogy messze nem reálfolyamatokat mutat be. Túl nagy a szolgáltatói részvétel a felhasználói oldalon, ami jelentősen torzítja mind a betanulási készség igényét, mind a működtetéskori szakértelem szükségességét.

A másik projekt egy teszt üzemmódban elindult projekt. A Békéscsaba smart city. Elsődleges cél az olyan önkormányzati területek kiszolgálása, mint sportcsarnok ellátása vagy e-buszok töltése. A tesztek ígéretesek, de figyelembe kell venni, hogy ebben az esetben is még mindig szervezetek állnak partneri viszonyban és nem magánszemélyek helyezkednek el a végfogyasztó/prosumer pozíciókban. Azaz dedikált szakemberek végzik el a szükséges feladatokat a rendszer működtetéséhez.

A szekció harmadik előadója Prof. Dr. Illés Béla egyetemi tanár, Miskolci Egyetem Logisztika Intézet. Professzor úr bevezetőjében felvetette, hogy a tudományos világban egyre elterjedtebb az a tétel miszerint az elmúlt évszázad az emberek mozgásának évszázada volt, a mostani évszázad pedig a dolgok mozgásának évszázada lesz. Mit jelent a digitalizáció manapság? Jóval kiterjedtebb fogalommá vált, mint akár csak néhány éve is használtuk. Már nem csak a fizikai dolgok másként ábrázolását, hanem digitális forradalom formájában történő digitális átalakulást, a társadalom digitalizálását, új folyamatok létrehozását a társadalom különböző területein is jelenti. A digitalizáció elsődleges feladata manapság az adatok létrehozása, feldolgozása, tárolása, széleskörű hozzáférés biztosítása, felhasználása. Mint minden nagymértékű változás a digitalizáció is sok előnnyel és sok hátránnyal is szembesít bennünket. Egyértelmű előnyei, hogy az előállított digitális adatok könnyen szerkeszthetők reprodukálhatók, tárolhatók, nagyon gyorsan feldolgozhatók, kereshetők, elérhetők, illetve szintén nagy sebességgel terjeszthetők is. Az ilyen szerkezeti felépítésű rendszereknek azonban hátránya, hogy az információáramlás nem korlátozható biztonságosan, könnyen és gyorsan készíthetők jogosulatlan másolatok, külső ráhatás nem kordában tartható változásokat eredményezhet, illetve a digitalizált tartalommal könnyen vissza lehet élni.

Professzor úr ábráján keresztül bemutatta az Az Ipar 4.0 érettségi fokát. A dolgok internete (IoT) elhozta a hálózatosodás sokkal magasabb fokát. A logisztikai rendszerek már osztott intelligenciás irányítással dolgoznak. Ezáltal eljutottunk odáig, hogy a dolgok internete fizikailag megvalósítható. Az így kialakult Logisztika 4.0 hipotézise a következő: Ahhoz, hogy a logisztika teljesítse azt a feladatát, hogy az objektumokat ésszerűen mozgassa, a dolgoknak kénytelenek vagyunk autonómiát biztosítani. Ezalapján egyre elterjedőben van az a nézet, hogy egyértelműen beazonosítható dolog tárgya a logisztikának, nem-beazonosítható dolog nem tárgya a logisztikának. A globalizáció a logisztika világára is egyértelműen nyomást gyakorol. Változó vevői elvárások nagymértékű termelési átalakulásokat indukáltak, ami az intralogisztikát és az ellátási láncokat is új fejlődési pályára állította. A változások legfontosabb összetevője a bizonytalanság menedzselése.

A negyedik ipari forradalom mozgatója a logisztika, de nemcsak ösztönzője a negyedik ipari forradalomnak, hanem alapvető területe is annak. A logisztika közös technológiai és gazdasági módszertani alapvetéseken nyugszik, ez megköveteli a közös stratégiák alkalmazását az operatív területeken. Ahhoz, hogy a logisztika teljesítse azt a feladatát, hogy az objektumokat ésszerűen mozgassa, a dolgoknak kénytelenek vagyunk autonómiát biztosítani.

Illés professzor úr záró gondolataiban megemlítette a platformok és a logisztika kapcsolatát, a digitális szolgáltatásokkal kapcsolatban álló termékek körét, valamint a KKV-k számára releváns digitális megoldások témakörét is.

A szekció záróelőadását Dr. Bóna Krisztián a BMGE tanszékvezető egyetemi docense tartotta. Előadása a jövőtechnológiák logisztikai rendszerekben és hálózatokban történő alkalmazhatóságáról szólt. A Docens úr előadása elején megemlékezett róla, hogy maga is Knoll tanítványnak mondhatja magát. Tanulmányai befejeztével, pedig első főnöke pont Knoll Imre professzor úr volt.

Bóna docens úr az általa vezetett tanszék sokrétű kutatási területeinek szemléltetése után bemutatta az alice fentarthatósági platformot.

Anyagmozgatási és Logisztikai Rendszerek Tanszék aktuális kutatási munkáinak megemlítésével szemléletesen párhuzamot vont a logisztika tudomány megoldásra váró kihívásaival. A felgyorsult vevőkiszolgálási igénnyel küzdő intralogisztikai megoldások közül beszélt a robotizáció fontosságáról. Az AGV-AMR rendszerek fontosságáról. Napjainkban ez már nem csak a dolgok könnyebb, gyorsabb mozgatását kell jelentse. Meg kell valósítani az információk gyűjtését, jó helyre, gyorsan történő továbbítását. A humán munkaerő munkavégzés közbeni kiértékelése.  Két lényeges pontja a hatékonyságnövelés és az ergonómiai kockázatok csökkentése. A KINTEC szenzoros követéssel nagypontosságú és nagy számú adatok nyerhetők. Ezek kielemzésének segítségével fontos következtetések vonhatók le egyes fizikai munkakörök fejleszthetőségével kapcsolatban.

A logisztikában használható vagy törvényi háttér hiányában még csak kutatási területen alkalmazható drónok feladatmegoldási területeit az extralogisztika – intralogisztika, adatgyűjtés – áruk/anyagok mozgatása mátrix segítségével elemezte ki. Például az intralogisztikai folyamatokról, készletekről történő valós idejű információk szerzésében a drónok már versenytársai az autonóm robotoknak vagy telepített szenzorokkal rendelkező rendszereknek.

Érdekes projektjük az Országos Mentő Szolgálattal közösen végzett projekt, amely nem csak az országos mentőkapacitással való lefedettséget vizsgálja hanem a kórházakban meglévő értékáram  elemzésére is képes (OSB).

A city-logisztikai területek kihívásait külön tanszéki kutatócsoport vizsgálja. Koncepcióalkotástól  a last mile problémák megoldásáig nagyon sok kísérletet végeznek. Az ALRT City Logisztikai Kutatócsoport által megalkotott módszertanok és modellek vázlatos bemutatására is sor került.

A digitalizáció és a hálózatok témakörében az adatelemzés fontosságát emelte ki. Felhívta a figyelmet, hogy ár ma rengeteg adatot vagyunk képesek gyűjteni, de nagyon gondosnak kell lennünk az azokkal való elemzések terén.  A BIG DATA-tól el lehet jutnia a ERP, WMA, TMS rendszerek hatékony működtetéséig, de az adatelemző módszertannak jól megválasztottnak kell lennie. Példaként hozta fel a szortimentanalízist. A választási lehetőségek vevő felé való kinyitása egyre több esetben az adatok olyan spolaritását eredményezheti, amik segítségével már nehezebb megmondani, hogy pontosan mit is akar a vevő. Így a szortimentanalízisnek a jövőben egyre nagyobb szerepe lesz.

A hálózatoptimalizálás legújabb nagy kihívása a fizikai internet megvalósulása, amivel a cél a hatékony fenntartható logisztikai folyamatok megvalósítása.

A internet hálózat fejlődésével a logisztika is új lehetőségekhez jutott. A digitális iker (digital twin/AR) megvalósulásával előtérbe került a beltéri helymeghatározó eszközök fontossága.

A harmadik, záró szekciónak levezető elnöke Bakay László úr az MLE elnökségi tagja volt. Bevezetőjében kihangsúlyozta, hogy nincs új világ. Egy világunk van, amihez Knolli nyitottsággal kell hozzáállnunk. Úgy, hogy fennmaradjon és fenntartható legyen. Az autonómia az új generációkon is múlik. Úgy kell átadnunk a mostani generációk tudását, hogy ők is magukévá tegyék és át is adják a követőiknek.  A szekcióelső előadását Dr. Lakatos Péter PhD az EDUTUS egyetem egyetemi docense tartotta. Előadásában elmondta, hogy annak címét kiegészítve szeretné kihangsúlyozni nem csak a logisztikai menedzser presztízse fontos, hanem maga a logisztika presztízse is. Nem elfelejtve hogy a logisztikát oktatóké is igen jelentős tényező. Knoll professzorral kapcsolatban kiemelte, hogy jó ideig munkatársak voltak. Együtt tanítottak több helyen is. Az utolsó években egy bár idős, de energikus emberrel dolgozhatott együtt. Mi lehetne esetében a presztízs? Knoll Imre professzor lehetne a logisztika Nobel díjasa. A presztízzsel kapcsolatban elmondta két tényezője az erkölcsi elismertség és a jó hírnév. Beszélt a jó vezető fontos tulajdonságairól, elemezve címszavakban kiemelt coach, konvertálhatóság, prezentációs, mentor, teamplayer, reprezetntációs, értelem&érzelem, smert&empatia fogalmakat és fogalompárokat.

Lakatos Péter előadásában saját példáján keresztül mutatta be egy logisztikai karrier felfelé – illetve lefelé ívelő szakaszait. A sikerekkel párban járó kudarcokat, amikből a kellő optimizmussal mindig fel lehet állni. Kifejtette, hogy lehet nagyon eltérő területekről érkezve is nagyon sikeres logisztikai menedzser valakiből egy váltás után.

Második előadónk Dr. Valentinyi Zoltán a LOGSZOLG Kft. ügyvezető igazgatója volt. Előadásában a pénz vagy bizalom az üzleti életben témakörét járta körül. Knoll professzort egyetemi évei alatt, mint hallgatója ismerte meg. Knoll professzor óráiban megfogta az a stílus, ahogy a professzor a tanítási szituációt kezelte. Jellemzésében korát megelőzőnek nevezte egykori tanárát. A rengeteg érdekes sztorival megfűszerezett tananyag szinte megkétszerezte a tudást. A ma külön esettanulmánynak hívott anyagokat elve beépítette az anyagba. Szemléletet is adott/közvetített a tudás mellé.

Mai előadása két tényezőn alapul. Egyik a szakmai tapasztalatai alapján kialakított véleménye, másik pedig az általa elvégzett kutatás. A logisztikai szolgáltató szektor kronológiai átalakulása 2020-tól elhozta a 4PL logisztikai szolgáltatók utáni LLP (Lead Logistics Providers) szolgáltatók korát. A szolgáltatók választásának alapvető mozgatórugója a hatékonyságnövelés és a pénz. Természetesen ez napjainkra sem változott, de a külső körülmények egyre inkább a üzleti bizalom kialakítása és megtartása felé kell, hogy mozgassák a piac folyamatokat. A bizalom mára már stratégiai kérdéssé nőtt. Egy LLP-vel kötött üzleti kapcsolat alapja a bizalom és a kompetencia, folyamata a komplexitás növekedése kell legyen. Valentinyi úr meghatározásában egy LLP vállalt feladatai alapján: „…az ügyfél az ellátási lánc tervezési, irányítási és üzemeltetési feladatait tekintve aláveti magát a szolgáltató szakmai javaslatainak és felhatalmazza a szolgáltatót az ellátási lánc egyes és átfogó folyamatainak innovatív fejlesztésekkel megvalósuló folyamatos optimalizálására, a legkorszerűbb és leghatékonyabb informatikai megoldások alkalmazásával.”

Kérdőíves kutatás alapján kimutatta, hogy a magyar piacon a megbízok és a logisztikai szolgáltatók között a bizalmi viszony nem áll erős lábakon. A kapcsolatok kétharmada 864,8%) rövid távú (1-3 évre köttetnek). Ezzel szemben a legalább 5 éven át tartó kontraktusok aránya csak 17,7%. A kialakított megbízások is nagyon gyakran tender alapon köttetnek meg. A hosszabb távú kapcsolatok esetén is sokszor akár éves szinten tendereztetik a szolgáltatókat. ezek a folyamatok jelentős frusztrációt okoznak a piaci szereplők számára, ami az árképzésekben is hangsúlyos részt kap.

A felmérés kitért a szolgáltatói piac jövőépére is. A szolgáltatók 36,8% úgy gondolja, hogy 5-10 éve belül a kínálati piacuk jelentősen szűkülni fog. Nem elsősorban megszűnések, hanem akvicíók által.

38,8% bízik a megrendelők – szolgáltatok kapcsolatainak erősödéséében.

61,3% kiemelten fontosnak tartja az informatikai megoldások jövőbeli térnyerését.

Valentinyi úr szerint egy üzletileg kiszámíthatóbb jövő érdekében törekedni kell arra, hogy az ellátási lánc szereplőinek gondolkodásában ott legyen az LLP megoldás választása. Ennek fontos tényezői stratégiai partnerkapcsolatok kialakítása, tenderek számának és gyakoriságának csökkentése, az ellátási lánc különböző szereplőinek integrációja, a vezető logisztikai szolgáltatók szakmai irányító szerepe, innovatív informatikai megoldások bevezetése és használata. Minezek eléréséhez olyan lépések szükségesek, mint a nyitottságra és bizalomra, együttműködési hajlandóságra, közös és hosszútávú stratégiai célok megfogalmazására, kockázatvállalásra, feladatok és felelősségek újraelosztására, magas színvonalú és naprakész tudásra és képességekre, elsősorban a logisztikai szolgáltató oldalán.

Konferenciánk lezáró előadását Dr. Antoni Alfonz PhD a Metropolitan egyetem főiskolai docense, az ELA alelnöke tartotta. Mielőtt megkezdte volna gondolatai kifejtését A közönség meghallgathatta Paolo Bisogni úr az ELA elnökének rövid köszöntő és Knoll professzor úr munkásságát méltató video üzenetét. Antoni docens úr is Knoll professzor úrral való kapcsolatára való visszaemlékezéssel kezdte előadását. A korábban felszólalókhoz hasonlóan tanítványa, beosztottja, projekt kapcsolatok révén üzletfele, a szakmai közéleti szerepvállalásban pedig társa volt az általa n agyra becsült Knoll professzor úrnak.

Szakmai meglátása szerint a last mile szegmens lesz a jövő logisztikájának legfontosabb sarokköve. Bár az is igaz, hogy talán már most is tekinthetjük annak. Mind az európai mind a világ szintű népesedési adatokból egyértelműen látszik, hogy a városiasodás folyamata nem állt le. Dinamikusan növekszik. Ezzel együtt az e-kereskedelem rátája is szintén rohamléptekkel emelkedik. ENSZ kutatások alapján 2030-ra az európai népesség 77%, az ázsiai népesség 55%-a él majd urbanizáltan. Ezeket az adatokat a logisztikai szektor szereplőinek is adaptálnia kell. Ezek alapján kell tervezni a jövőt. Együtt kell működni a világ folyamataival, bármennyire kellemetlennek is tűnhet ez a szituáció. A fenti adatok mellett azért szerencse, hogy globálisan már a fenntarthatóság jó százalékban szerepel a cégek gondolkodásában.

Előadása második felében beszélt az LPI (Logistic Performance Index) összetételéről. Szubjektivitása szerint ez nem egy teljesen jó mutató, de az is igaz, hogy egyelőre ettől nincs jobb mérő/mutató sem. A magyar mutató a világ szinten a középmezőnyben helyezkedik el. Ez nem rossz állapot, de sokban javítható. A mutatóval kapcsolatban felhívta a figyelmet két statisztikára. Ahol magas az LPI index, ott magas a GDP is. Ugyanakkor infrastruktúrafejlesztéssel még nem biztos, hogy a GDP is emelkedésnek indul. Ahhoz alapvetően szükséges egy jó minőségű gazdasági kultúra, gazdasági teljesímény. Knoll professzor egy ide vonatkozó megjegyzésével zártaelőadását. „Az autópálya nem oldja meg a térségi munkanélküliséget.”

A KNOLL 100 Konferencia a közönség soraiból felszólaló, különböző szakterületeket és korosztályokat megtestesítő kollégák hozzászólásaival zárult. A hozzászólók szavai megerősítették azt az előadásokban is bemutatott sokrétűséget, ami Knoll Imre professzor urat egy hosszú életen át mindvégig jellemzett. Szakmai munkássága és magánélete során egyaránt. A rendezvény zárszavában Dr. Doór Zoltán az MLE jelenlegi elnökének érzelmektől sem mentes gondolatait hallgathatták meg a jelenlévők.

0 0 votes
Bejegyzés értékelése
Feliratkozás
Értesítést kérek, ha
guest
0 Hozzászólás
Inline Feedbacks
View all comments
0
Kérjük ossza meg Ön is a véleményét!x