fbpx
Logisztikai Évkönyv 2023 | Évkönyvbemutató beszámoló

Logisztikai Évkönyv 2023 | Évkönyvbemutató beszámoló

A Magyar Logisztikai Egyesület több évtizedes hagyományát őrizve idén is megjelenteti évkönyvét. A Logisztikai Évkönyv 2023 kiadvány bemutatóját 2022.11.30-án tartottuk a FALK1 Rendezvényház termeiben. A lassan mögöttünk hagyott esztendő logisztikai szakmával foglalkozó programsorozatának zárórendezvénye, a Honvédelmi Sportszövetség támogatásával valósult meg.

A fél napos rendezvényt Dr. Doór Zoltán a Magyar Logisztikai Egyesület elnökének köszöntő szavai nyitották meg. Elnök úr a megnyitó beszédében kiemelte, hogy örömtelinek tartja a szakmai életnek azt a fajta pezsgését, ami megint nehéz feladata elé állította a Logisztikai Évkönyv 2023 szerkesztőit. Minden publikálni kívánt anyag kettős szűrőn keresztül juthatott be a kötetbe. A lektori bizottság szigorú volt. A már megszokott harmincnál idén kevesebb cikk kerülhetett be a megjelentetettek közé. Végül megköszönte a hirdetőknek, hogy lehetővé tették a Logisztikai Évkönyv 2023 megjelenését. A print verzió megközelítőleg két hét múlva lesz elérhető.

Galéria alatt folytatódik..

Dr. Habil. Duleba Szabolcs főszerkesztő úr beszélt arról, hogy különleges év végén gyűltünk össze az idei bemutató alkalmából. A szerkesztő bizottság oldaláról tekintve nem könnyű munkát kellett elvégezniük stábjával. Olyan év volt amelyben mind a benyújtott pályamunkák, mind az elutsított anyagok rekordot döntöttek. Valószínű a tudományos élet szereplőire nehezedő publikációs nyomás érte el a A Logisztikai Évkönyv 2023-ban publikálni kívánókat is. Sok esetben a témaválasztás maga nem volt összeegyeztethető a logisztikai területek bármelyikével, ezért ezeket a műveket elve el kellett utasítani. A szakmai rostán átesett művek közül igyekezett olyan kötetet összeállítani, ami tematikájában és forrás összetételében is a logisztika legszelesebb értelemben vett szakmai területét tudja bemutatni az érdeklődő olvasók számára. A mai napon ezekből a nagyszerű szakmai értekezésekből hallgathattuk meg négyet előadás szerzői formájában. A könyvbemutató tematikája magához a könyvéhez hasonló módon szintén a szakmai sokszínűséget követte.

Megköszönte Dombi Tünde kolleganőnknek a sok technikai segítségnyújtást. A főszerkesztő úr megígérté, hogy a jövőben is nagyon szigorúan és éles szakmai szemmel fogják bírálni a pályamunkákat. Cserébe viszont tartani fogják a kötet magas szakmai színvonalát.

Első előadónk Dr. Szander Norina a Közlekedéstudományi Intézet szenior kutatója volt. Témájául a citylogisztika fejlődését érő hatások elemzését választotta. Az utóbbi évek világméretű társadalmi hatásai a citylogisztika területét is látványosan érintették az innovatív last mile delivery módszerek kifejlődésével gyorsult fel igazán a terület fejlődése. A megváltozott fogyasztói elvárások, az e-kereskedelem egyre nagyobb térnyerése a végső kiszolgálási folyamat elemre óhatatlanul nyomást helyezett. Ez a folyamat megjelenésével átalakította a zaj-, környezetterhelés, a légszennyezés, forgalmi torlódások szintjét. Különösen nagyvárosi, metropolitan területeket elemezve. Leginkább az egymásba akadó fuvareszközök okozzák a problémát. Nem lehet végtelenségi fejleszteni az épített és a közlekedő infrastruktúrát sem. Egy menükerék segítségével szemléltette a fenntartható városi mobilitás tervezés lehetőségeit. Amennyiben Európa szerte tanulmányozzuk a kérdést, láthatjuk, hogy nincs egységes gyakorlat a területen. Mindenhol más elképzelések mentén jött létre a kivitelezés. A helyi adottságokra épülő megoldások közül bemutatta a barcelonai szuper blokkokat, a francia nagyvárosi modellt, illetve a skandináv térhasználat testre szabásával működő rendszereket. Kiemelte, hogy azért egy lényeges vezérelv létezik mindenütt. Ez padig a szinkoromodalitás. Konklúzióként elmondta, hogy nem elégséges a fuvareszközök átállítása. Minden érintett szereplő együttműködésére, a rendszerek újragondlására van szükség.

Második előadónk gyakorlati területről érkezett. Kocsis Réka személyében a Waberer’s International Nyrt. egyik régióvezetőjét tisztelhetjük. Cége gyűjtős szállítmányozásáért felel régióvezetői szinten. Előadásában bemutatta azt a agyon komoly munkát, amit az általa vezetett csapatnak kellett letennie az asztalra a szállítmányozás Brexit által érintett területén.  Bevezetőjében elmondta, hogy a Brexit a folyamatosan kommunikált, meghirdetett rendezettsége a gyakorlatban egyáltalán nem volt így. Ez a rendezetlenség a szállítmányozásban különösen sok kihívás elé állította a vállalkozásokat. Elemezte az angol és a francia vámdokumentációs eljárások változását.

Céges szinten ez azt jelentette számukra, hogy az érvényes szállítmányozási dokumentációs gyakorlathoz képest adminisztrációs szinten a vámolási alapokig vissza kellett állniuk. Annak időbeli lefolyását és azt a folyamatot, amit cégszinten ki kellett alakítaniuk, hogy rentábilisan működtethető logisztikai megoldással maradhassanak a piac ezen szegmensében is. Vállalati szinten nem engedhették meg a kivonulást erről a piacról, és a volumen miatt a kivárási taktikára sem alapozhattak, mint sokan mások. A vámdokumentációs kérdéseken túlmenően meg kellett oldaniuk a safety és security nyilatkozatok kitöltésének gyors eljárását is. Először a jobban felkészült francia oldali hatóságok felé, majd a jóval lassabban és lassúságában is jóval körülményesebben reagáló angol szervek felé.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy az év ellején bevezetett változtatások zavaró hullámai a második negyedévre csillapodnak annyira, hogy az ügymenetet már zavartalannak lehet tekinteni.

Ugyanakkor a terület kihívásai a jövőben sem szűnnek meg. 2023-ban angol oldalon két lépcsőben változtatás fog történi az export adminisztrációs eljárásban. Ezzel a lépéssel az import területet kívánják utolérni majd dokumentációs szinten. Azaz biztosan lesz elég anyag egy következő tanulmányra is.

Lengyel Elizabeth a Budapesti Corvinus Egyetem PhD hallgatójaként prezentálta kutatócsoportjuk eredményit egy Ipar 4.0 kutatási területtel kapcsolatban. Az Operáció és Döntési Intézet kutatói az Ipar 4.0 technológiai átálláshoz szükséges feltételrendszer meglétét és kiépültségi szintjét vizsgálták egy élelmiszeripari ellátási lánc három szereplőinél.

Előadása bevezető részében bővebben bemutatta az a módszertant, ami terjedelme miatt nem került be a megjelent szakcikkbe. A módszertan segít kimutatni a vállalkozások területtel kapcsolatos hiányosságait. Sok a digitalizációs folyamatépítésbe belekezdő vállalkozás elvérzik képességének önismereti hiányossága miatt. A módszertan alapján a kutatócsoportjuk saját modell felállításán dolgozik. Jelenleg az éles tesztfázisnál tartanak. A felkészültségi modell létrehozásának célja, hogy a cégek számára egy valós képet mutasson az elképzeléseihez képest. Valamint alkalmas arra is, hogy egy önellenőrzési folyamatot végezhessen a cég az informatikai/digitalizációs struktúrájáról. A modell három cikluson keresztül futva nyeri majd el végleges formáját.

Az első éles tesztelések eredményét a modell valós piaci szereplők által lefuttatott eredményeinek kiértékelésére alapozva mutatta be. Az anonim módon bemutatott szereplőkkel gyártótól a nagykereskedelmi értékesítéssel foglalkozó elosztó cégen át a kiskereskedelmi értékesítő hálózatig bezárólag valóban egy jól definiálható láncként kezelik az adott élelmiszerfajtákat. A tanulmány rámutat arra, hogy bár minden cég esetében van igény az új kihívások szerinti működés felé történő lépésre, de a különböző igényelt szegmensekben a felkészültségi szintjeik között jelentős különbség mutatkozik. A tőkeerő, a vállalati méret és tulajdonosi struktúra eltérésé is jelentős szerepet játszik a jelenlegi fejlettségi fok és a jövőben megtenni kívánt lépések mennyisége/minősége között.

Rendezvényünk záró előadását Póka Viktor a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem PhD hallgatója tartotta. Kutatócsoportjával az e-kereskedelem vevői elégedettségét vizsgálták. Összehasonlító munkájuk alapjait két szolgáltatási típus tulajdonságainak elemzése szolgáltatta. A teljesen kiszervezett, 3PL és a hibrid kiszállítási megoldások közötti különbségeket keresték a vevői elégedettségre gyakorolt hatásuk szempontjából.

Magának a kiszállítási szegmensnek a protfóliába emelését sok külső gazdasági hatás miatt indította el a vizsgált kiskereskedelmi hálózattal rendelkező vállalat. Később az egész világot jelentősen befolyásoló események, mint a COVID és a háború okozta kiskereskedelmi piaci változások fokozták a tevékenység iránti igényt.

Vevői oldalról a két legfontosabb tényezőnek a kiszállítási idő tartása és a kiszállítást végző személyzet kedvessége mutatkozott. Ezekben és a vizsgált egyéb szempontok tekintetében a kiszervezett megoldást választó lánc ért el jobb eredményeket. A vásárlási szokások és a válaszadási hajlandóság ingadozásából eredően érezhető ciklikusság a vizsgált paraméterek mozgása között, de egyértelműen kimutatható, hogy 3PL szolgáltatás jobbnak bizonyult a hibrid megoldással szemben. Valószínű ebben nagyban közrejátszik, hogy nem kell menedzselni az együtt dolgozó, de eltérő vállalati kultúrával rendelkező munkavállaló attitűdök közötti különbséget. Ugyanakkor az sem mindegy milyen 3PL partnert választ ki egy cég. Volt olyan időszak, amikor sok last mile partner állt rendelkezésre, de elmondható, hogy a piacok rendeződése után ezek java része visszaállt az eredeti területére. A napjainkban rendelkezésre álló kínálat nem túl bő. Lényeges, hogy szolgáltatásunkhoz megbízható, stabil, állandó partnercéget találjunk. A vevői elégedettség eléréséhez bizalmat kell kialakítani és azt fenn is kell tartani. Ehhez pedig a kiszállító cégek személyzetének és magának a cégeknek a változása negatív irányba hatna.