fbpx
Magyar Honvédség – 47. Bázisrepülőtér látogatás 2023

Magyar Honvédség – 47. Bázisrepülőtér látogatás 2023

A Magyar Logisztikai Egyesület reptérlátogatást szervez a
MH 47. Bázisrepülőtérre 2023. november 28-án, kedden.
Rendezvényünk utazással együtt egész napos esemény.

A helyszínre utazást a regisztrált résztvevők egyénileg is megtehetik, vagy igénybe vehetik az MLE által biztosított buszt. Az engedélyezett látogatói létszám 50 fő. Tekintettel a létszámkorlátra kérjük, csak az jelentkezzen, aki biztosan tudja vállalni a programon való részvételt.

A részletes program még kidolgozás alatt van. Érkezést és regisztrációt követően rövid előadást hallgatunk meg, majd ezt követően a reptérbejárás következik.

Loading Data...

Busz indulása:
6:30-6:50 Érkezés a kelenföldi vasútállomás melett, az Őrmező P+R parkolóba
6:50 Busz indulása Budapest belvárosból az MH 47. Bázisrepülőtérre
1081 Bp., II. János Pál pápa tér 30., Erkel Színház melletti parkoló
Program:
9:45-10:00 Beléptetés és Regisztráció a Bázisrepülőtér 2-es kapujánál
10:00-10:45 Köszöntő:
  • Gadó Imre alezredes, bázisparancsnok-helyettes – MH 47. Bázisrepülőtér
  • Dr. Doór Zoltán, elnök – Magyar Logisztikai Egyesület
10:50-11:20 PAX terminál látogatás
11:25-11:45 Hangár látogatás
11:45-12:10 Tűzoltó szolgálat megtekintése
12:30 Távozás, busz indulása Budapestre

Az eseményen való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött.

Rendezvényünk a Honvédelmi Sportszövetség támogatásával valósul meg!

A regisztrációt a létszámkorlát elérése miatt lezártuk!

A repülőtér rövid története

A pápai repülőtér építési munkálatai 1936-ban kezdődtek meg. A következő évben már a Magyar Királyi Légierő két bombázószázada, majd az 1939-ben megalakult vitéz Bertalan Árpád vezette Első Magyar Királyi Ejtőernyős Zászlóalj szolgált a helyőrségben.

1945-től egy szovjet vadászrepülő ezred állomáshelyéül szolgált. 1961-ben ezt a szovjet repülőalakulatot a két ország közötti megegyezés értelmében kicserélték a Sármelléken állomásozó magyar vadászrepülő ezreddel. Az áttelepülést követően Pápán állt hadrendbe a magyar légierő első, hangsebesség feletti vadászrepülőgépe, a MiG-21, 1979-ben pedig a kor csúcstechnológiáját képviselő MiG-23-as típus.

A Szovjetunió vezette Interkozmosz űrkutatási együttműködés keretében két pápai vadászrepülő pilóta, Farkas Bertalan százados és Magyari Béla százados kapott űrhajós kiképzést. 1980-ban a Szojuz-36 asztronautájaként végül Farkas Bertalan lett az első magyar űrhajós.

A mai alakulat közvetlen jogelődje 1950-ben alakult meg Szentkirályszabadján, 24. Vadászrepülő Ezred néven. A magyar vadászrepülés több évtizedes történetének pápai fejezete 2001-ben zárult, ekkor számolták fel a 47. Pápa Harcászati Repülőezredet. Jogutódjaként 2001. július 1-jén kezdte meg működését a Magyar Honvédség Pápa Bázisrepülőtér, és 2017. augusztus 1-től már ezred szintű szervezetté alakult. Alig 20 év leforgása alatt egy bezáráshoz közeli állapotot követően hazánk egyik legfontosabb katonai légikikötőjévé vált.