fbpx
Új korszak a raktárakban

Új korszak a raktárakban

Arra még várni kell, hogy emberi közreműködés nélkül kerüljenek be a raktárakba az alapanyagok, és a késztermékek is így induljanak el célállomásaikra, azonban már itthon is van néhány olyan létesítmény, ahol teljesen megváltoztatta az anyagmozgatást, a csomagok összeállítását a robotok és fejlett informatikai rendszerek bevetése. A targoncák által megtett út pontos feltérképezése pedig a hatékonyabb raktárkihasználás szempontjából lehet fontos tényező.

Németh Dominik, Advanced Robotics

„Minimális még a logisztika szintjén a robotok használata, globálisan nagyjából öt százalékra tenném azoknak a raktáraknak az arányát, amelyekben már olyan szintre jutott az automatizáció, hogy nemcsak szállítópályák, hanem robotok is segítik a munkát. Itthon pedig még ennél is jóval kevesebb az ilyen létesítmény, néhány olyan hely van, ahol az áru kiszedését, a komissiózást már robotokkal oldják meg, és ezek jellemzően az e-kereskedelem háttérlogisztikáját segítik”

– számolt be a jelenlegi helyzetről Németh Dominik, az Advanced Robotics operatív igazgatója. Ez azzal magyarázható, hogy a Covid-járvány miatt ugrásszerű fejlődésen ment át az online vásárlás, jelentős mértékben megnőttek az igények, amihez a munkaerőhiány miatt leginkább úgy tudnak alkalmazkodni a cégek, ha minél nagyobb mértékben automatizálják a folyamataikat, beleértve ebbe a raktári tevékenységet is.

Bővülő kapacitás

A robotokat alkalmazó automatizált raktárakban az adott cég ERP-rendszere jelzi az igényeket, hogy milyen alkatrészeket, vagy termékeket kell előkészíteni szállításra, a tényleges anyagmozgatás viszont már egy WMS (warehouse management system) és a robotok saját rendszere révén valósul meg. Ugyanakkor még az ilyen szinten automatizált hazai raktárak esetében is vannak emberi operátorok, akik a robottól „átveszik” a terméket, vagyis lényegében kiemelik a tárolójából. „A technológia egyébként már megvan arra is, hogy ezt a műveletet speciális robotkar végezze, azonban a cobotok (együttműködő robotok – a szerk.) egyelőre igen drága beruházásnak számítanak, és nem lehetne néhány éven belüli megtérülést elérni”, mondta erről Németh Dominik. Mivel egy ilyen rendszerben egy szoftver vezérli, hogy a robotok által mozgatott termékek közül mi, hova kerül, elvileg ki van zárva a hiba lehetősége.

„A robotrendszerek egyik fő előnye, hogy általuk növelni lehet a tárolási kapacitást. Mivel nem kell embereknek és nagy méretű gépeknek mozogniuk a polcrendszerek között, ezért sűrűbben lehet a polcokat elhelyezni. De az is indokolhat egy ilyen beruházást, hogy elképesztő mértékben megnő a termelékenység. Akár 2-3-szoros növekedés is lehet abban, hogy adott idő alatt mennyi árut tudnak összegyűjteni csomagolásra és kiszállításra, vagy a helyére rakni. A hibák kiküszöbölése szintén fontos szempont, egy ilyen rendszer lényegében 99,99 százalékos pontossággal működik. Ez azért izgalmas kérdés, mert a hibás teljesítésnek az e-kereskedelemben nagyon magas a költsége. Ezek miatt akár már 3 év alatt is megtérülhet egy ilyen fejlesztés, de a partnereink jelzései alapján még az 5 éves megtérülési időszak is vonzónak számít”

– mutatott rá Németh Dominik.

Magyarország egyik legmodernebb, okos, robotizált raktárbázisát hozta létre az Euronics 1,6 milliárd forintos beruházással. A 28 ezer négyzetméteres létesítményben bizonyos termékek mozgatása, azok kiadása emberi erő helyett mesterséges intelligencia által vezérelt, autonóm árumozgató robotok segítségével zajlik, amivel időt és emberi munkát, illetve a dolgozóknak fizikai megterhelést takarít meg a cég. Az automatizált raktár gyorsabb kikomissiózást, a napi rendelések gyorsabb előkészítését és ezen keresztül 30 százalékkal gyorsabb kiadást tesz lehetővé.

Az Advanced Robotics operatív igazgatója szerint bár itthon főként kereskedelmi vállalkozások raktáraiban alkalmazzák a robotokat, nemzetközi szinten számos példa van arra, hogy termelő cégeknél is bevetik ezeket a technológiákat, az autóiparban például már széles körben elterjedt az anyagmozgatás robotizálása. A szakember úgy látja, hogy a technológia már adott arra, hogy akár az anyagmozgatás teljes folyamata – áru fogadása, elhelyezése a raktárban, árukivétel, csomagolás, szortírozás – automatizáltan történjen, azonban a következő években várhatóan még nem jelennek meg a teljesen embermentes raktárak. Viszont a kereslet az ilyen megoldások iránt jelentős – ami jelentős részben a munkaerőhiánynak tudható be.

Extra szolgáltatások

Cserényi András, Evotrex

„Lényegesen kedvezőbb árú és jóval több információt kínál a felhasználóknak az Evotrex által kifejlesztett mozgáskövetésre, lokalizációra használható technológia, mint a piacon elérhető megoldások”

– állítja Cserényi András, a vállalat alapítója-társtulajdonosa és vezérigazgatója. „Egyedileg fejlesztett, hibrid szenzor fúziós algoritmust hoztunk létre. A riválisokhoz képest nagy előnyünk technológiai szempontból, hogy nem kell komplex szenzorrendszereket telepíteni az adott térbe, vagyis ahhoz, hogy elkezdjék használni a mi megoldásunkat, nincs szükség komoly kezdeti beruházásra a cégeknél. Mi felmérjük az adott teret egy speciális, szenzoros kocsival, ebből előáll egy pontos fingerprint térkép, a targoncákra és a palettákra újra felhasználható hardverek kerülnek, és innentől csak egy wifi- vagy Bluetooth-hálózat kell a kommunikációhoz. A járművek mozgásával kapcsolatos teljes jel- és adatfeldolgozás skálázhatóan a felhőben történik”, vázolta az általuk fejlesztett rendszer előnyeit Cserényi András.

Az igazi üzleti értéket szerinte nem GPS-koordináta hordozza, hanem az erre épülő helyfüggő szolgáltatások. A vállalat rendszerével arról lehet elemzéseket készíteni, hogy hol található egy bizonyos targonca vagy csomag a raktáron belül, milyen események történtek az adott járművel vagy csomaggal, merre haladt, összetört-e vagy elhagyott-e bizonyos területet a munka folyamat során, esetleg nem kívánt helyre került-e a követett objektum. A különböző jelentések mellett riasztásokat is be lehet állítani, és a rendszer azon túl, hogy támogatja a napi működést, a folyamatok optimalizálásában és a vezetői döntéseket is . „A jelenlegi flottamenedzsment-rendszerek, amelyeket a targoncák gyártói kínálnak, rendszerint a bruttó működési időt mérik. Arról, hogy hol járt, mettől-meddig volt valahol a targonca, miért állt meg bizonyos ponton, milyen történések voltak a környezetében, nem árulnak el semmit. Az általunk fejlesztett megoldás keretében csak annyi hardvert kell venni, amennyi a követéshez szükséges, ezután pedig már az ügyfél igényeinek megfelelően alakítható, hogy milyen alap vagy emelt szintű szolgáltatásokat vesz igénybe. Ha pedig tudja, hogy egy műszak alatt milyen útvonalakat járt be, hol akadt el, vagy tartózkodott hosszabb ideig a jármű, akkor erre alapozva könnyebben tud döntéseket hozni akár a raktár átszervezése, akár a folyamatok módosítása kapcsán”, mondta el Cserényi András.

Forrás: itbusiness.hu