fbpx

Újabb autógyár Magyarországon

Unger Zsolt újságíró kérdései Doór Zoltánhoz, a Magyar Logisztikai Egyesület (MLE) elnökéhez


Kormányszintű megállapodás született arról, hogy Debrecenben a BMW konszern autógyártó üzemet hoz létre két éven belül. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Oliver Zipse-vel, a BMW csoport igazgatótanácsának tagjával megállapodást írt alá, melynek értelmében a magyar állam 12,3 Mrd forinttal támogatja a beruházást. Debrecen városa a földterülettel és infrastruktúrával járul hozzá a megvalósításhoz. A vállalkozás sok előnyt ígér és sok kérdést is felvet egyúttal.

Mit jelent ez a vállalkozás a hazai ipar, járműipar számára?

A közép-kelet európai régió országai versenyeznek egymással az autóipari beruházásokért. Az ország és az érintett térség eddigi fejlődése, a város gazdaságában rejlő lehetséges potenciál e konkrét esetben Magyarországnak kedvező döntést eredményezett. Ennek következtében tovább bővült a hazai autógyárak palettája. Minden nagyjelentőségű beruházás, így a Debrecenben megépülő BMW autógyár is mérhető nagyságú részesedést fog jelenteni országunk GDP növekedésében. A gépipar, ezen belül a járműgyártás további dinamikus növekedését fogja eredményezni a gyár beindulása és a folyamatos termelés.

A város, a földrajzi régió vagy esetleg az egész ország profitálhat belőle?

Elsősorban Magyarország számára fog nagy jelentőséggel bírni, hiszen itt fog elkészülni a végtermék, az autó. A gazdasági eredményekből természetesen a vállalat profitál első sorban, ennek következtében az egész gazdaság, társadalom, és természetesen a logisztika szakma is. Miután a város három országhatár közelében fekszik nagy valószínűséggel szlovák, román és ukrán beszállítói is lesznek az autógyárnak, így ők is profitálhatnak a BMW autógyár debreceni létesítéséből.

Logisztikai szempontból milyen előnyökkel jár? (a logisztika szakmától kezdve a logisztikai vállalkozókon át a logisztikai felsőoktatással bezárólag)


Egy korszerű gyárnak a megvalósítása az országra és a térségre egyaránt multiplikátor hatással bír. Elsősorban gazdasági hatásai lesznek, amelyek kihatnak a jövedelem termelés révén a helyi fogyasztásra,amely további gazdasági növekedést generál. Ennek következtében növekedni fog a térség életszínvonala, megnövekszik majd az igény a kulturális, oktatási, és sport tevékenységek igénybe vételére. Miután az autógyártás logisztika-intenzív tevékenység, meg fog növekedni az igény a logisztikai szakemberek és a kapcsolódó határterületeken dolgozók iránt. Debrecenben vannak jó szakképző intézmények, van egyetem, amelyek jelenleg is magas színvonalú szakmai képzést nyújtanak. A Magyar Logisztikai Egyesület is tart képzéseket Debrecenben. A tapasztalatok szerint az első közvetlen gyári dolgozókat a BMW gyári belső képzéseken fogják képezni.


Szállítmányozás szempontjából milyen fejlődés várható, milyen járulékos beruházásokra lehet számítani?


A Magyarországon működő német autógyárak esetében az a tapasztalat, hogy alapanyag félkész termék és fődarabok vonatozásában és jelentős forgalmat bonyolítanak le a német központi gyárral. Valószínűsíthető, hogy a debreceni BMW gyár esetében sem lesz másként. Ezek a forgalmak vasúton és közúton zajlanak, így a szállítmányozók számára jelentős feladatokat adnak majd. Az is valószínűsíthető, hogy a gyár hozza magával a jelentősebb beszállítóit és a logisztikai szolgáltatóját. Jelenleg a BMW gyár fő beszállítói a következő vállalatok:

  • Brembo: féknyereg
    • Dräxlmaier Csoport: Belső válaszfalak
    • Peiker Acustic GmbH & Co.: Nagysebességű mobilinternet az autókhoz; (2012-ben a BMW lett az első autógyártó, aki bemutatta ezt.)
    • Thyssenkrupp: kormányoszlopok, lengéscsillapítók és felfüggesztési alkatrészek
    • BorgWarner: Drivetrain alkatrészek, mint például tengelykapcsolók és automata sebességváltók
    • Elringklinger: Tömítések és kipufogórendszer alkatrészek
    • Mahle: dugattyús és hengeres alkatrészek, szelephajtású rendszerek, valamint levegő- és folyadékkezelő rendszerek
    • Bridgestone: gumik
    • Guardian: szélvédők és automata üveg · GKN hajtókar: tengelyszerelvények
    • Johnson Electric: Hűtő és fűtő ventilátor modulok
    • Gestamp: Elülső és hátsó burkolt szerelvények
    • Apag Elektronik AG: Belső világítás alkatrészei
    • Delphi: Akkumulátor és elektromos töltő alkatrészek
    • Hirschvogel: Kerekek
    • Magna: testöntvények
    • Harman / Kardon: Belső zenék és audio rendszerek
    • DHL Freight: Közúti szállítás, logisztikai szolgáltatások (2018. 06. 26-án újították meg a szerződést 17 országra vonatkozóan)


A felsorolt vállalatok TIER 1-es beszállítók, melyekből már Magyarországon is jelen vannak néhányan. Ez év október 8-án Andreas Wendt személyében új igazgatósági tagot neveztek ki a BMW konszern beszerzési és beszállítói hálózat irányítására (aki egyben FB-tag is lett), így személye a magyarországi gyár beszállítói kiválasztására is nagy hatással lesz. A tapasztalatok szerint az első időszakban a TIER 2-5 beszállítói kör kerülhet ki a magyar és a környező országok beszállítói közül. Ezek a közepes és kisebb vállalatok fognak a térségben fejleszteni, új gyárakat, üzemeket építeni.


A beruházás kötelező elemeként épül meg az államilag garantált közforgalmú logisztikai és konténerterminál. Mi lesz ennek a várt hozadéka?


A Kormány és BMW gyár létesítésére kötött szerződés nem publikus, így minden részletét nem ismerjük a kötelezettség vállalásnak. A 1352/2017 (VIII.14) kormányhatározat a létesítendő konténerterminálokról szól, ebben nem szerepel Debrecen, mint helyszín, nyilván a BMW döntése később született meg. Az autógyár generálhat olyan szállítási igényeket, melyhez állami kötelezettség vállalás szükséges, pl. konténerterminál létesítése. Korábban a XANGA cégcsoport egyik vállalata üzemeltetett a debreceni repülőtér mellett konténer terminált, amely megszűnt. A térségben vannak olyan jelentős logisztikai szolgáltatók, amelyek konténer terminállal kiegészülve, a debreceni repülőtérrel együtt képesek ellátni a felmerülő logisztikai igényeket győri mintára.


A konkrétan felvett dolgozók mellett milyen kihatással bír a szektor munkaerőpiaci helyzetére?


A mai magyarországi munkaerő piaci helyzetet mindenki ismeri. A sajtóból tudjuk, hogy a megvalósuló beruházás közvetlenül kb. ezer dolgozót fog alkalmazni. Ez a szám kb.egy ötöde/tizede a szokásos létszámnak. Ebből az következik, hogy a nagyon korszerű, automatizált, robotizált termelést magasan képzett szakemberek fogják kiszolgálni. A beszállítók dolgozóinak létszáma várhatóan kb. tízezer fő lesz,ha teljes kapacitással működik a gyár.


Van-e elég szakember a régióban? A képzésük megoldott-e? Mennyi logisztikai mérnökre lesz szükség?


Jelenleg nincs elegendő képzett szakember, de lehetőség van az elkövetkezendő két évben a pótlásukra, felkészítésükre. Nem kizárt, hogy állami programok, pályázatok is rendelkezésre fognak állni képzésre, átképzésre. A közvetlen gyári dolgozók esetében többségében magasan kvalifikált szakemberekre lesz szükség, így logisztikai mérnökökre is.


A tamáskodók szerint ezáltal méginkább egyenlőségjel lesz az autóipar és a magyar ipar között, mely nemvárt esetben (recesszió, stb.) kiszolgáltatottá teheti a honi gazdaságot. Ön osztja ezt a vélekedést?


Kétségtelen, rejt magában kockázatot, ha egy nemzetgazdaság egy iparágra koncentrál. A Kormány iparstratégiája támogatja a gépipar más területeinek fejlesztését is. Az autóipar esetében az a helyzet, hogy a többi már rég itt működő autógyárak mögött kialakult egy jelentős magyar beszállítói kör főként közepes méretű vállalatokból, amely rendelkeznek azzal a technológiai és szellemi kapacitással és képességgel, amely önálló végtermék előállítása alkalmassá teszi őket, mellyel önállóan is képesek megjelenni a világpiacon.


Budapest, 2018.10.28

Megjelent: Menedzser Praxis, 2018 11. hó

0 0 votes
Bejegyzés értékelése
Feliratkozás
Értesítést kérek, ha
guest
0 Hozzászólás
Inline Feedbacks
View all comments
0
Kérjük ossza meg Ön is a véleményét!x