A lap kiemeli, hogy az Európa és Kína között 2011-ben indított vasúti szállítás fontos eleme az Egy övezet, egy út nevű kezdeményezésnek, amely a két térség és számos más ország közötti árucsere élénkítésére hivatott. Az ambiciózus, sok milliárd dolláros programot 2013-ban indította el Hszi Csin-ping kínai elnök.
Fotó: AFP
A szállítási idő lerövidítését és a szolgáltatás költségeinek csökkentését ígérő együttműködéshez több mint 140 ország és nemzetközi szervezet csatlakozott. Mint a Világgazdaság már beszámolt róla, a programból Magyarország is igyekszik kivenni a részét állami projektekkel és magáncégek beruházásain keresztül is. Ezt a célt is szolgálják például a záhonyi és a fényeslitkei fejlesztések (CELIZ konzorcium, East-West Zrt.), de a Budapest–Belgrád vasút is alapoz kínai árura, és gyorsíthatja a keletről érkező szerelvények haladását a majdani V0-s vasúti körgyűrű is, bár ennek egyelőre csak a megvalósíthatósági tanulmánya készül. Ám máris egyre több kínai konténer érkezik a Rail Cargo Terminal BILK-re, a csepeli Mahart Container Center termináljára. A belső kínai tartományokból egyébként a Záhonyon át vasúton érkező áru volumene két év alatt, 2020-ra több mint a tízszeresére, 3418 konténer-egyenértékre nőtt – közölte lapunkkal két hete a Hungrail Magyar Vasúti Egyesület.
Tavaly rekordszámú, 12 400 áruszállító vonat közlekedett Kína és Európa között, másfélszer annyi, mint 2019-ben – idézi a Russia Today a kínai állami vasúti csoport adatait. Ez 1,14 millió szabványkonténer továbbítását jelenti, a növekedés 56 százalékos.