A CELIZ Konzorcium (Central-European Logistics and Industrial Zone, magyar nevén Záhony Logisztikai és Ipari Övezet) és a Rail Cargo Hungária (RCH) szándéknyilatkozatot írt alá a távol-keleti intermodális forgalom hatékonyabb kezeléséről – tájékoztatott a két társaság.
A közleményből kiderül, hogy a Kína és Európa közötti vasúti forgalom a következő években nagymértékben bővül, és ezzel Magyarország is nyerhet, ha sikerül javítani a határon az árukezelés infrastruktúráját. Nemzetgazdasági érdek, hogy a 6. számú mediterrán vasúti korridor magyar közreműködést igénylő forgalma fellendüljön, mivel így az adó-, vám- és egyéb logisztikai bevételek is emelkednek.
Az érkeztetési és logisztikai kapacitáson múlik, hogy a rendkívüli mennyiségű távol-keleti küldeménynek mekkora része kerül be innen az uniós piacra – tették hozzá.
Károsanyagkibocsátás csökkentés: a vasút a megoldás kulcsa
A szándéknyilatkozatot a közlemény szerint a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója is pozitívnak tekintette. Homolya Róbert szerint a vasúttársaságnak is érdeke a záhonyi fejlesztés, amely ráadásul a környezetterhelést is csökkenti. Az EU a közlekedésből származó szén-dioxid-kibocsátást 90 százalékkal csökkentené 2050-ig, ezért a közúti fuvarozás jelentős részét más megoldásokkal, jelentős részben vasúttal kell kiváltani – fejtette ki.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) közlekedéspolitikáért felelős államtitkára a vasútat nevezte a következő 10 év legjelentősebb közlekedésfejlesztési célpontjának – írták.
Mosóczi László elmondta: a csaknem 6 ezer milliárd forintnyi fejlesztéssel a kormány azt szeretné elérni, hogy Magyarország Közép-Európa teherszállítási, logisztikai és elosztó központjává váljon. Az államtitkár közölte, hogy a Budapestet délről elkerülő teherforgalmi vonal (V0) előkészítéséhez kapcsolódó közbeszerzés márciusban elkezdődhet, a környezetvédelmi engedély 2023 tavaszára várható – olvasható a közleményben.