A Közlekedéstudományi Egyesület (KTE) Közlekedéstudományi Napok című konferenciasorozatának januári állomásaként online bemutatót tartottunk a Logisztikai Évkönyv 2024 kötet tanulmányaiból. Az eseményt Aszódi Sándor a KTE Általános Közlekedési Tagozat titkára szervezte.
Aszódi Sándor úr bevezető előadásában bemutatta az egyesületét, illetve történeti áttekintést adott a Közlekedéstudományi Napok rendezvénysorozattal kapcsolatban. Elmondta, hogy miért választották a januári alkalomhoz a Logisztikai Évkönyv 2024 kötet bemutatását, majd röviden ismertette az előadókat és az előadások témáját.
Dr. Doór Zoltán, az MLE elnöke a konferencia levezető elnökeként köszöntötte a részt vevőket. Felvezető előadásában röviden ismertette a Logisztikai Évkönyv történetét. Kiemelte a konferencia tematikáját. Felhívta a figyelmet, hogy idén 30. alkalommal jelenik meg a Logisztikai Évkönyv kiadvány. A jeles jubileum alkalmából a Logisztikai Évkönyv 2025 számába már várjuk a szerzői pályázatokat.
Első előadónk Dr. Farkas Bálint, KTI Magyar Közlekedéstudományi és Logisztikai Intézet kutatója volt. Előadásához kiegészítő információként elmondta, hogy kutatásuk koncepciójában a saját tapasztalatok megszerzése is fontos szerepet játszott. Ennek érdekében egy nemzetközi forgalomban közlekedő áruszállító vonatot kísért végig. A kutatásban a nemzeti vasúti áruforgalmazási piac kockázatainak feltárását és elemzését végezték el. Ehhez felsővezetői interjúkat alkalmaztak. A módszertanuk segítségével a piac mintegy 95%-át lefedő információs hátteret biztosítottak a kutatásuknak. A kapott eredményeket AHP módszertan alapján dolgozták fel. Szakirodalmi szempontból az elemzés hiánypótlónak is nevezhető a maga nemében. A rizikó faktorok sorrendjében a legfontosabbak az oktatás/képzés, a vasúti háttérszolgáltatások, karbantartás jelenti a kapott felsővezetői válaszok kiértékelése alapján.
Molnár – Major Petra, a BME, Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar, Anyagmozgatási és Logisztikai Rendszerek Tanszék PhD hallgatója kutatásában a mozgó objektumok követésében alkalmazható tipikus megoldási lehetőségek és technológiák vizsgálatával foglalkozott. Előadásában ismertette a mozgó objektumokra vonatkozó fogalom meghatározásokat. Az intralogisztikai környezettben végzett vizsgálatok, módszertanuk alapján tágabban értelmezett logisztikai területeken is alkalmazhatók. A digitalizáció előre törése sokat segített az eddig nem feltárható objektummozgások megismerhetőségével kapcsolatban. Az azonosíthatóság, adatgyűjtés/feldolgozás, nyomon követhetőség területeit az ipar 4.0 és a logisztika 4.0 fejlesztések lehetővé tették. Napjainkban a digitális iker technológia alapján a legkisebb intralogisztikai változások is valós időben követhetővé váltak. Hatékonyabbá téve ezzel a optimalizálási, prognosztizálási, beavatkozási folyamatokat. Előadónk részletesen ismertette az adat szerzéshez szükséges dinamikus, valamint statikus adatgyűjtő/továbbító rendszereket.
Aszódi Sándor KTE Általános Közlekedési Tagozat titkára mutatta be a Vuncs Felícián és Dr. Buics László által készített A vasúti fuvarozás fejlesztési lehetőségeinek vizsgálata című tanulmányát. Általánosságban elmondható, hogy a gazdaság számára kitűzött környezetvédelmi és dekarbonizációs célok a vasutak fejlesztése és nagyobb arányú használata nélkül biztosan nem érhetők el. A tanulmány felteszi a kérdést a napjainkban fennálló lehetőségekkel kapcsolatban? A válaszokat az utóbbi évtizedek vasúti teherszállításának elemző vizsgálatával tárták fel. Elemezték a Fehér Könyv, az EU közlekedéspolitikai fejlesztését szándékozó négy vasúti csomagban kiadott irányelveit és azok hatásait.
Lévai Zsolt, okleveles közlekedésmérnök, a KTI szenior kutatója, a Széchenyi István Egyetem ÉÉKK Közlekedési Tanszék oktatója a CORCAP EU vasúti áruforgalmi projekt kutatási eredményeit mutatta be. Alapvető kérdése volt a kutatásnak, hogy mi menjen, hogyan menjen, de legfőképpen hol menjen. Az É-D áruforgalmi reláció történelmileg mindig fontos volt Európában. Korábban inkább északi irányból volt számottevő az áruáramlás. Napjainkra ez a tendencia megfordulni látszik a déli, Dél-keleti kiindulás válik relevánsabbá. A projekt fő célkitűzése egy transznacionális stratégia megalkotása volt. A meglévő TEN-T folyosókkal összefüggésben vizsgálták a Duna, Alpok, Balti-tenger régiók összekötésének megvalósíthatóságát, versenyképességét. A legfontosabb megállapítások, hogy az árutovábbítás sebességének növelése érdekében több területen is delta vágányok kiépítése szükséges, illetve hogy a projekt északi és déli szakaszain is párhozamosságok találhatók egyéb TEN-T folyosókkal. Előbbi miatt a magyarországi V0 vonalát is érdemes lehet átgondolni, utóbbi miatt pedig leginkább összekötő szerepe lehetne az O-EM folyosónak.
Az előadásokat az érdeklődőktől érkező számos kérdés és hozzászólás követte. Az előadói válaszok után két hivatalosan felkért hozzászólónk gondolatait hallgathattuk meg. Németh Réka főigazgató asszony, a MÁV Zrt. forgalmi és üzemviteli főigazgatóságától és Nyíri András igazgató úr, a Rail Cargo Hungaria üzemeltetési igazgatója sok értékes gondolattal gazdagította a konferenciát. Felhívták a figyelmet arra, hogy a jövővel való gondolkodásban nem elegendő csak a jelenlegi alrendszerek és általuk a teljes rendszer fejlesztése. A technológia és a jogszabályi változások teljesen más ellegű kihívások elé is állíthatják a szakmát. További elemző kutatások szükségesek, hogy az egyes területek eredményei együttesen hasznosuljanak. Az előadásokban elhangzottak nagyon jó kiinduló pontok a továbbiakra nézve. Vasúti területen a gépeket tekintve nagyon érdekes a piac. Nálunk a használt gépek piaca még releváns. A technológiai kihívások is egyértelműen jelentkeznek. A vasúti piacok átrendeződése nem biztos, hogy jó irányba viszi el a gazdasági mutatókat. A 2030-as és 2050-es célok mögül hiányzik a hatástanulmány. Jelenleg nem tudjuk megmondani milyen beruházásigénnyel érhetők el. A 2030-as célkitűzések jelenleg irreálisnak tűnnek.