1. Háttér
Az EU kibocsátás‑kereskedelmi rendszerét (EU ETS) azért vizsgálják felül, hogy megfeleljen a 2040‑es 90%-os kibocsátáscsökkentési célnak és a 2050‑es klímasemlegességnek. A felülvizsgálat célja, hogy a rendszer továbbra is hatékony maradjon, és jobban támogassa az ipari versenyképességet, a tiszta technológiákba való beruházást és az energiafüggetlenséget.
2. Légiközlekedés
- A Bizottság 2029-től kiterjesztené az EU ETS hatályát azokra a járatokra, amelyek az EEA-ba érkeznek és Frankfurttól számított 5000 km-en belül indulnak.
- Ez a CLECAT szerint komoly versenyhátrányt okozhat az európai légitársaságoknak és cargo‑hálózatoknak, mivel a nem EU‑s hubok felé terelheti a forgalmat.
- A CORSIA rendszerrel való átfedést 2035‑ig továbbra is elkerülnék.
- Jelentősen bővülne a fenntartható üzemanyagok (SAF, RFNBO, hidrogén, elektromos hajtás) használatát támogató 110 millió kibocsátási egységből álló ösztönző csomag.
3. Tengeri szállítás
- Az EU ETS hatálya 400–5000 GT közötti hajókra is kiterjedne, például kisebb tankerekre, LNG‑szállítókra és ro‑pax hajókra.
- Erősödnek az anti‑evasion szabályok, hogy a hajók ne kerüljék el az EU ETS-t közeli nem EU‑s kikötők használatával.
- Új kritériumok alapján több szomszédos transzshipment kikötő kerülhet be a rendszerbe.
- Létrejön a SMAP támogatási mechanizmus, amely 110 millió kibocsátási egységgel segíti a fenntartható tengeri üzemanyagok és technológiák elterjedését.
4. CLECAT álláspontja
- Nem támogatják az EU ETS kiterjesztését a nem EU‑s indulású, EEA‑ba érkező járatokra, mert az gyengíti az európai légiközlekedés és logisztikai központok versenyképességét.
- A tengeri szállításnál üdvözlik az anti‑evasion intézkedéseket, de hangsúlyozzák, hogy a szabályoknak arányosnak és jogilag egyértelműnek kell maradniuk.
- Fontosnak tartják a globális rendszerekkel (ICAO, IMO) való összehangolást, hogy elkerülhető legyen a kettős karbonárazás.
