A TAGÁLLAMOK JÓVÁHAGYJÁK A TANÁCS KÖVETKEZTETÉSEIT AZ EURÓPAI KIKÖTŐSTRATÉGIÁRÓL
Tegnap az EU közlekedési miniszterei jóváhagyták a Tanács következtetéseit az EU kikötőstratégiájáról, megerősítve a kikötők stratégiai jelentőségét Európa versenyképessége, ellenálló képessége, biztonsága és energiaátmenete szempontjából. A következtetések követik az Európai Bizottság 2026 márciusában bemutatott Kikötői Stratégiáját, és meghatározzák annak végrehajtásának prioritásait.
A tagállamok elismerik, hogy a kikötők egyre inkább többfunkciós központokká fejlődnek, amelyek támogatják a kereskedelmet, energiaellátást, ipari fejlesztést, katonai mobilitást és gazdasági biztonságot. Ezért a Tanács intézkedéseket sürget az EU kikötői versenyképességének erősítésére, a tisztességtelen verseny kezelésére, valamint annak biztosítására, hogy a befektetési szűrés arányos maradjon a kritikus infrastruktúra védelme mellett.
A következtetések hangsúlyozzák továbbá a kikötői biztonság és ellenálló képesség erősítésének szükségességét olyan fenyegetésekkel szemben, mint a szervezett bűnözés, kibertámadások és hibrid fenyegetések, miközben felgyorsítják a digitalizációt és a tiszta energia infrastruktúra bevezetését. A tagállamok továbbá elismerik aggodalmokat az éghajlati jogszabályok, köztük az EU ETS (ETS) hatásaival kapcsolatban az EU kikötők versenyképességére, és arra hívják a Bizottságot, hogy folytassa a forgalom elterelése és a szén-dioxid szivárgás kockázatainak nyomon követését.
A Tanács hangsúlyozza a megfelelő finanszírozás, munkaerő-fejlesztés és készségfejlesztés fontosságát az ágazat átalakulásának támogatása érdekében. A Bizottságot most arra hívják, hogy együttműködjön a tagállamokkal és érintettekkel, hogy biztosítsák a stratégia hatékony végrehajtását, és megőrizzék Európa vezető pozícióját a globális tengeri közlekedésben.
A CLECAT üdvözli a Tanács következtetéseit és az átfogó EU kikötőstratégia felé vezető előrehaladást, amely a kikötőket stratégiai eszközökként ismeri el Európa versenyképességéhez, biztonságához és energiaátmenetéhez. Különösen a CLECAT értékeli a Tanács elismerését az EU ETS EU kikötők versenyképességére gyakorolt hatásával kapcsolatos növekvő aggodalmakra, valamint a forgalom elterelésének, szén-dioxid-szivárgásának és befektetési áthelyezésének kockázataival kapcsolatban. Ezért támogatja a Tanács folyamatos ellenőrzésére és szükség esetén célzott korrekciós intézkedésekre vonatkozó felhívását, miközben hangsúlyozza a globális fejleményekkel való összehangolás fontosságát az IMO szintjén, hogy elkerüljék a piaci torzításokat és a kettős szabályozási terhet.
A CLECAT 2026. június 19-én csatlakozik a 11. Bizottság szakértői csoportjához, az „Európai Kikötők Fórumához”, amely lehetőséget ad az érintetteknek az EU kikötői stratégiájának végrehajtásáról való megvitatásra, valamint véleménycserére az ágazat előtt álló kihívásokról. A találkozón bemutatják majd az EU közelgő Ipari Tengeri Stratégiáját is, amely tükrözi a Bizottság szélesebb körű törekvését, hogy megerősítse Európa tengeri ipari bázisát, valamint megerősítse a tengeri ellátási láncok versenyképességét, ellenálló képességét és fenntarthatóságát. A CLECAT alig várja, hogy hozzájáruljon ezekhez a vitákhoz, és biztosítsa, hogy a fuvarszállítók és logisztikai szolgáltatók szerepe teljes mértékben elismert legyen a jövőbeli kikötői és tengeri politikák kidolgozásában.
A TAGÁLLAMOK A VASÚTI VERSENYKÉPESSÉGRE IRÁNYULÓ NAGYOBB HANGSÚLYT KÖVETELIK
Az európai vasúti szektor versenyképessége kiemelt szerepet kapott a június 8-i Közlekedési Tanács ülésén, ahol több tagállam felszólította az Európai Bizottságot, hogy stratégiaibb megközelítést alkalmazzon az ágazat versenyképességének megerősítésére és Európa technológiai vezetőségének megőrzésére.
A Cseh Köztársaság által benyújtott „Bármilyen más ügy” tételben a miniszterek véleményt cseréltek a vasúti áruszállítás versenyképességének csökkenéséről, valamint arról, hogy intézkedéseket kell alkalmazni annak megerősítésére az európai közlekedési rendszerben. A kezdeményezés kiemelte a vasúti infrastruktúra, a digitalizáció, a multimodális terminálok és a kapacitáskezelés beruházásainak fontosságát, miközben hangsúlyozta a vasúti áruszállítás hozzájárulását az európai versenyképességhez, a dekarbonizációhoz és az ellátási lánc ellenálló képességéhez. A javaslatot széles körű tagállami csoport támogatta, többek között Ausztria, Belgium, Horvátország, Görögország, Magyarország, Lengyelország, Románia, Szlovákia és Spanyolország.
A Tanács ülése előtt egy széles koalíció, amely európai vasúti, vasúti teherszállítási, intermodális, bérbeadási és gyártó szervezetekből állt, közös nyilatkozatot adott ki, amelyben üdvözölte a májusban indított cseh vasúti teherszállítási kezdeményezést. A szervezetek a javaslatot fontos politikai jelzésként jellemezték egy olyan időszakban, amikor a vasúti teherbírás egyre növekvő gazdasági nyomás és csökkenő üzemmódi részesedés fenyeget. Gyakorlati intézkedéseket sürgette a vasúti áruszállítási szolgáltatások versenyképességének javítására, a digitalizáció és modernizáció felgyorsítására, valamint az ágazatba történő beruházások támogatására.
A találkozó előtt Spanyolország, Lengyelország és Horvátország támogatásával, egy strukturált, magas szintű párbeszéd létrehozását szorgalmazta, amelyben az Európai Bizottság a Vasúti Ügynökség (ERA), a tagállamok és az ipari érintettek vesznek részt. A kezdeményezés tükrözi az egyre növekvő aggodalmakat Európa vasúti ökoszisztémájának versenyképességének megőrzésével kapcsolatban a növekvő globális verseny közepette, valamint az európai vasúti rendszerek biztonságának és stratégiai autonómiájának megőrzésének szükségességét.
Erre válaszul Apostolos Tzitzikostas Európai Biztos a Fenntartható Közlekedésért és Turizmusért bejelentette, hogy magas szintű párbeszédet kíván elindítani a vasúti szektorral. A Tanács ülésén a biztos kijelentette, hogy személyesen fog kapcsolatba lépni az érintettekkel, hogy megvitassuk, miként erősítheti Európa a versenyképességet, miközben megvédi vasúti rendszereinek biztonságát és autonómiáját.
A LÉGI ÁRUSZÁLLÍTÁSI DÍJAK MEGUGRANAK, AHOGY A KÖZEL-KELETI ZAVAROK ÁTALAKÍTJÁK A GLOBÁLIS PIACOKAT
A légi áruszállítási díjak májusban tovább emelkedtek, mivel a Közel-Keleten fennálló feszültségek megzavarták a globális ellátási láncokat, és arra ösztönözték a légitársaságokat, hogy módosítsák hálózataikat és kapacitáskifejtéseiket. A Loadstar szerint, a WorldACD piacintelligencia adataira hivatkozva, a világ légi áru árai májusban 36%-kal magasabbak voltak, mint egy évvel korábban. A növekedés tükrözi azt a jelentős hatást, amelyet a geopolitikai fejlemények továbbra is gyakorolnak a globális légiszállítási műveletekre és árakra.
A legfrissebb adatok szerint a piac március eleje óta gyors átalakuláson ment keresztül, amikor a Perzsa-öböl régiójában a feszültségek fokozódtak. Bár a globális légi áruszállítási díjak januárban még mindig 2%-kal alacsonyabbak voltak az előző évben, februárban 5%-kal emelkedtek, majd a következő hónapokban élesen gyorsultak, márciusban 12%-os, áprilisban 30%-ot és májusban 36%-ot értek el az éves növekedési arányok.
A zavar arra kényszerítette a légitársaságokat, hogy átirányítsák a repülőgépeket, átcsoportosítsák a kapacitást, és alkalmazkodjanak a változó működési feltételekhez. Ezek a módosítások több jelentős kereskedelmi útvonalon is emelkedő nyomást gyakoroltak a díjakra, miközben új működési kihívásokat okoztak a szállítmányozók és a logisztikai szolgáltatók számára.
A hatás különösen látható volt bizonyos kereskedelmi útvonalakon. Az olyan útvonalak, mint Amszterdam–Dubai, Hongkong–Rijád és Mumbai–London az év eleje óta a legjelentősebb kamatemelkedéseket tapasztalták, amelyek mind a kapacitáskorlátokat, mind a változó keresleti mintákat tükrözik.
