A ZEFES projekt keretében kidolgozott új fehér könyv egyértelmű üzenetet fogalmaz meg: miközben a nulla kibocsátású (ZE) közúti teherszállítás az EU-ban egyre nagyobb lendületet kap, a szabályozási, műszaki és működési keretek széttagadása visszatartja a nagyszabású telepítést, és végső soron az Unió versenyképességét.
A teherszállítási ökoszisztéma érintettjeit összefoglaló felmérés alapján a tanulmány felméri, hol áll ma az átmenet, és mire van szükség ahhoz, hogy a pilot projektekről egy működő határokon átnyúló rendszerre lépjünk. Az eredmények azt mutatják, hogy a már ZE teherautókat kipróbáló cégek kézzelfogható előnyökről számolnak be, közel 90%-uk alacsonyabb energia- vagy üzemanyagköltségeket, valamint jobb vezetői elégedettséget és könnyebb hozzáférést az alacsony kibocsátású zónákhoz. Ezek a korai eredmények megerősítik, hogy az ZE járművek üzleti érve megfelelő körülmények között kezd formálódni.
A felmérés azt is kiemeli, hogy a fragmentáció továbbra is központi akadály. A válaszadók közel 80%-a az EU tagállamai közötti szabályozási következetlenségeket tekinti a működés skálázásának egyik fő akadályának. Konkrétabban a töltési infrastruktúra szabályaival és a jármű-tanúsítási keretekkel kapcsolatos kihívások dominálnak, amelyeket szorosan követnek az eltérő úthasználati feltételek, beleértve az Európai Moduláris Rendszer (EMS) szabályait is. Ezek az ellentmondások bizonytalanságot teremtenek, növelik a megfelelőségi költségeket, és lassítják a befektetési döntéseket. Az érintettek egyértelműen előnyben részesítik az erősebb EU-szintű irányítást, több mint a fele koordináltabb európai megközelítést szorgalmaz.
Ennek a szakadéknak az áthidalására a tanulmány egy háromrétegű megközelítést vázol fel, amelynek célja az innováció skálázható bevezetésre való átültetése. Először is, egy EU konvergencia vezetéke prioritásként kezelné a kulcsfontosságú működési szabályok, például a díjszabási hozzáférés és a járműengedélyezési eljárások harmonizálását. Másod, a kijelölt folyosó-alapú munkacsoportok összefognák a köz- és magánszereplőket, hogy megoldják a gyakorlati szűk keresztmetszeteket az adott útvonalaknál. Harmadszor, egy bizonyítékok köre biztosítaná, hogy a kse folyosókból tanult tanulságokat rendszerszinten rögzítsék és szabványosított megoldásokká és jövőbeli szabályozási keretekké fordítsák.
A tanulmány arra a következtetésre jut, hogy a nulla kibocsátású teherszállításra való átmenet eleve rendszerszerű. Koordinált intézkedések nélkül az EU és tagállamai veszélyeztették, hogy egy pilóták és nemzeti megközelítések foltvartalmában ragadnak. A megfelelő irányítási struktúrák kialakításával – amely ötvözi az EU vezetését, a folyosós alapú megvalósítást és a folyamatos tanulást – az ágazat csökkentheti az adminisztratív terheket, csökkentheti az átmeneti költségeket, és megteremtheti a kiszámíthatóságot a nagyszabású beruházások felszabadításához.
Forrás: ZEFES
