Július óta már csak visszaváltható műanyagpalackot és italosdobozt lehet forgalomba hozni. Az üzletekben az elszállításért és az újrahasznosítésért felelős cég, a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. automatákat, úgynevezett REpontokat állított fel, de a visszaváltás nehézkesen, bajosan, sőt néhol egyáltalán nem működik.
Szúrópróbaszerűen megnéztünk néhány automatát, az esetek több mint felében nem működtek.
A Széna téri Sparban nem működött:
A Csalogány utcai Lidlben ez fogadott:
A Tűzoltó utcai Aldiban ellenben mindkét automata kifogástalanul működött.
De a Corvin-negyedben lévő Lidl két automatájából csak az egyik működött, a másikon ez futott:
A Harminckettesek terén lévő Sparban sem üzemelt az automata:
Ahogy a Blaha Lujza téri Lidlben is rottyon volt az automata:
A nem működő automaták mellett egyes helyeken palack- és üvegszeméthegy is található, miután sokan nem hajlandók visszavinni a szemetüket.
Kollégánk egyébként nemrég egy Aldiban azt tapasztalta, hogy a gép kiírta, hogy megtelt, ne használják, szóljanak az illetékesnek. Szóltak az Aldi munkatársának, aki kiürítette, és két perc múlva már lehetett használni. Sok helyen az lehet a helyzet, hogy van automata, de nincs elég munkatárs vagy nem éri meg nekik állandóan ezzel foglalkozni, ezért órákig nem ürítik ki a gépet, ami így nagyrészt használhatatlan.
(Egy olvasónk egy másik problémáról is beszámolt: amikor először visszavitte a palackokat, gond nélkül elintézte az app-pal, hogy átutalják neki az összeget, másodjára viszont a dunaharaszti Sparban nem érkezett meg a pénz, ezért írt az ügyfélszolgálatnak, ahol jelezték, hogy iktatták a panaszt.)
A Telex szerint a boltok egy része több gépet szeretne, mások gyakoribb ürítést. A Spar szerint gyakori gond volt, hogy a MOHU nem jött el a hulladékért, vagy nem vitt el mindig mindent, sokszor meghibásodtak az ENVIPCO automaták, és a javításuk lassan történt meg, illetve egy-egy italnak csúszott a regisztrációja a visszaváltási rendszerbe. Az Aldi dolgozói külön képzést kaptak a gépek kezelésére, és ha egy gép elromlik, a gép ügyfélszolgálatával telefonálva próbálják megjavítani, és ha ez nem megy, technikust is küldenek a szerviztől az üzlethez, a köztes időben pedig a kasszánál lehet visszaváltani az üvegeket. Az Aldi még több automatát szeretne az üzleteiben.
A MOHU azt írta a lapnak, hogy újra kell gondolniuk a logisztikát, és újra oktatást tartanak a boltok dolgozóinak az automaták működéséről.
A cég a múlt héten közölte, hogy a sebesség, amivel az emberek visszaváltják a palackokat, nagyon jó, de kicsivel gyorsabb annál, mint amire számítottak, ezt kezelni kell, és a 2,5 millió palack megfelelő helyre fog kerülni.
Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára azt mondta, a vásárlók mellett az üzletek is panaszkodnak, mivel nem viszik el időben a visszaváltott palackokat, és a tárolóik megteltek. „A kereskedő nem tud mást csinálni, mint szorgalmazza, percről percre, óráról órára, hogy tessék elvinni”, ráadásul problémát jelentenek a nem visszaváltható palackok is, amiket ott hagynak a vásárlók.
Kezdettől akadozik a rendszer
A Mol 35 évre szóló hulladékkoncessziós megbízatása nem indult könnyen tavaly július 1-én: többszöri törvénymódosításra volt szükség, mert a Mol leányvállalata, a MOHU képtelen volt a szerződésnek megfelelően elindítani tevékenységét, beszerezni a megfelelő engedélyeket. A kezdés után hónapokig akadozott a vállalati hulladékszállítás és -feldolgozás.
A lap azt írta, Európa legdrágább hulladékkezelési rendszerét vezették be, ahol a koncessziós körben minden hulladék tulajdonjoga a MOHU-é, minden más cég csak alvállalkozóként tevékenykedhet az ágazatban, így nemhogy javult, inkább romlott a visszagyűjtés eredményessége az első időszakban. A Szabad Európa írta meg, hogy negyedével kevesebb roncsautót adtak le. A MOHU olyan alacsony színvonalú jelentést adott le a szaktárcának, hogy azt nem is fogadták el.
A G7 a múlt héten írt arról, hogy a MOHU előzetes adatai szerint a papírhulladékok elkülönített gyűjtése 22, a műanyagoké 4 százalékkal nőtt, a fémeké idén már nő, az üvegnél 50 százalék feletti növekedést várnak, az elektromos és elektronikai hulladékoknál pedig 16 százalék növekedést látnak. A MOHU szerint a működésük első évében, idén július 1-ig a korábbi hazai újrafeldolgozási arány 2 százalékponttal 34 százalékra, a kiemelt hulladékok (papír, műanyag, fém, üveg, szerves, textil, elektronikai, fa) elkülönített begyűjtési aránya pedig 8 százalékponttal nőtt. Az éves szinten 88 milliárd forintos termékdíjat váltó, a MOHU-t illető EPR (kiterjesztett gyártói felelősségi) díj közel háromszorosára emelte a cégek költségeit, ami még az inflációra is érzékelhető hatással volt – írja a G7.
Jól fizet a bóvli
A MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. pénzügyi beszámolója szerint az első hat hónapos periódusban 188,5 milliárd forint árbevétel mellett 7 milliárd forintos adózás előtti eredményt könyvelhettek el, de a felügyelő Energiaügyi Minisztérium szerint a koncessziós eredményekből kihagytak 12,2 milliárd forint haszonanyag-értékesítési árbevételt – írta meg a Szabad Európa.
Eközben a MOHU-nak alig 156 fő volt az átlagos éves statisztikai létszáma, decemberben is csak 215-en dolgoztak ott, míg az iparág többi vállalatánál 11 665-en – írta meg a G7, ami szerint a MOHU az alkalmazottak 2 százalékával az iparági profit harmadát könyvelhette el, miközben a cégnél a bruttó 1,1 milliós átlagbér tavaly több mint duplája volt az iparági 488 ezer forintos átlagnak.
Forrás: 444.hu
Képek forrása: Herczeg Márk/444
írta: Herczeg Márk