A Magyar Logisztikai Egyesület májusi konferenciájának témájául az ellátási láncok geopolitikai megközelítésből felmerülő problémáit választotta. Rendezvényünk helyszínét társrendezőnk, a Budapesti Gazdasági Egyetem zuglói UniZone BGE Hallgatói Centruma biztosította.
A nemzetközi előadói és részt vevő közösség számára Prof. Dr. Király Gábor egyetemi tanár, a BGE PSZK dékánja nyitotta meg a rendezvényt. Bevezető gondolataiban kifejtette, örül annak, hogy egy igen jelentős témával foglalkozó konferenciának adhat teret a BGE. A logisztikával kapcsolatban legalább olyan fontos foglalkozni a makro, azaz a geopolitikai nézőpontokkal, mint a szervezeti szintű problémák megoldásával. A két terület elemzése pedig nem választható el egymástól.
A szakmai előadások előtt Dr. Doór Zoltán, az MLE elnöke néhány mondattal megvilágította a nap fókusz pontját. A jelen helyzet értékelését mindenkor történelmi összefüggések vizsgálatával érdemes kezdeni. Egy ország földrajzi elhelyezkedése determináló helyzet. Az ellátási láncok, illetve az azokhoz való csatlakozás képes kiemelni egy országot a gazdasági fogságból. Konferenciánkon a különböző érdekeket fogjuk vizsgálni. Milyen veszéllyel járnak a nem várt események. Az elmúlt időszakban sok csapás érte a logisztikai szektort. Ennek alapján rövidülnie kellene az ellátási láncoknak a biztonságos működtethetőségük érdekében. Mégis azt látjuk ezzel ellentétes folyamatok zajlanak. Ennek miértjét kiváló előadóink segítségével fogjuk feltárni.
A beszámoló a galéria alatt folytatódik…
Első előadónk Dr. Bernek Ágnes, a BME Közgazdasági Tanszék geopolitikai oktatója a nagyhatalmi területi stratégiák bemutatása után az üzleti élet szereplőinek stratégiaalkotási kényszerére hívta fel a figyelmet. A világnak nem lesz vissza útja a korábbi rendhez. Oroszország pénzügyi elszigetelésének szándéka a több pólusú világ kialakulásához vezet. A függőségi viszonyok egyértelműen megváltoztak. A kérdés az, hány pólus fog kialakulni és mi lesz a vákuum területekkel. A rendszerszintű változások a G7 – BRICS szembenállásra fognak alapulni. A vállalatok számára elengedhetetlen, hogy stratégiai szintre emeljék a geopolitikai gondolkodásukat. A vállalati geopolitikai stratégia nem mehet szembe a befolyásoló nagyhatalmi geopolitikai stratégiával. Elsődleges meghatározó tényező ezen a területen is a kockázati szintek pontos megállapítása. Napjainkban elengedhetetlen, hogy minden menedzsment tanulmányozza a katonai logisztikai folyamatok sajátosságait. Fel kell készülni egy olyan időszakra amiben a pontosság, a folyamatos tervezés és a mindig alkalmazkodni tudás képessége lesz a sikeres vállalati működés alapja. Határozott, „igazi” vezetéssel kell rendelkezni. A vállalati működéshez ne médiaértesülések, hanem a vállalati geopolitikai kockázatértékelés alapján szerezzünk és használjunk információkat.
Horváth Levente, az NJE Eurázsia Központ igazgatója az új világrend logisztikai átrendezéséről tartott előadást. A világkereskedelem rövid történelmi áttekintése után rátért az új világrend elemzésére. Kína és a Nyugat üzleti szembenállásának alapja a kultúra és az azon alapuló gondolkodás ütközése. Ez kihat az ellátási láncon belüli vagy a logisztikai folyamatokra is. Történelmi távlatokban megnézve jól kimutatható az a hullámzás, ami civilizációk felemelkedései által a kereskedelmi potenciált befolyásolta. A 15. századtól elemezve 16 olyan estet találhatunk, ahol hatalmi ambíciók erős ellentétbe kerültek egymással. Ezek közül mindössze négyet sikerült fegyveres konfliktussá eszkalálódás nélkül megoldaniuk az érintett feleknek. A Nyugatnak, ha nehezen is, de el kell fogadnia, hogy Eurázsia felemelkedése miatt multipoláris világrend alakul majd ki. Ezt alapozza mega a korábban OBOR, napjainkban a közbeszédben BRI néven emlegetett gazdasági, kereskedelmi, és ezen keresztül kínai dominanciájú ellátási láncok kiépülése is.
Faust Anita, a Pécsi Tudományegyetem doktorandusza az amerikai nemzetbiztonsági stratégiákon és az amerikai vállalatok ellátási láncainak felépülésén keresztül mutatta be a világrend változását. A logisztika szerepe, piaca és környezete is nagy átváltozások alatt áll. A világrend átmenet során előfordulhat eszköz, álca és célpont szerepkörben is. Egy világrend addig tart, amíg munkahipotézise meg nem dől, a működésmódja fenntartható, teljesítőképességének hitelessége kitart. A Pax Americana szintén ezen elvek alapján működik és ezen elvek sérülése miatt kényszerül küzdelemre. Törekvése szerint akár az unilaterális működésre is képes volt. Kritériumai közül talán legfontosabbak a minden globális köztér uralása (USD), illetve mentes a számára hátrányos stratégiai függéstől. Az ipar kiszervezése által egy logisztika alapú világrend volt. Hipotézisei 2005 óta folyamatosan megdőltek. BRICS, Új selyemút, a kiszervezés által ipari függésbe került, Made in China helyett Made by China szituáció alakult ki. Amerika kénytelen erős figyelmet fordítani ipara fejlesztésére és ezen keresztül majd ellátási láncai megerősítésére is. Ehhez azonban az újonnan kialakult pólusokkal nagy küzdelmet kell folytatnia.
Dr. Varun Gupta, a University of North Georgia associate professora a megszakadó ellátási láncok melletti működés lehetőségeiről és a működtetési stratégiákról tartott online előadást az érdeklődők számára. Meghatározta az ellátási láncok zavaró tényezőit. Két érdekes adatra hívta fel a figyelmet. 2022-ben az üzleti folyamatok 70%-a szenvedett valamilyen ellátási lánc zavartól. 2022-ben az ellátási lánc zavarok globális költsége elérte a 1,7trillio USD-t. Ezekhez az adatokhoz a természeti katasztrófák, járványok vagy a szállítási útvonalakat érintő támadások szintén hozzá járultak. A stratégiai gondolkodást változtatni kell. Meg kell érteni a természet viselkedését a zavarokhoz reaktív és proaktív módon is viszonyulni kell, az AI szerepét mindenképpen növelni kell. Átláthatóbb ellátási láncokat kell kiépíteni és szakértő zavar menedzsmentet kell alkalmazni.
Kovács Ákos az EKOL Logistics Kft. ügyvezető igazgatója a napjainkban gyakran emlegetett középső korridor szerepéről tartott előadást. Kiemelve az útvonalban rejlő lehetőségeket és az ellátási láncokba való beépíthetőségének realitását. A közelmúltban kirobbant háborús konfliktusok megnövelték a középső korridor jelentőségét. Mind a kereskedelmi, mind a szállítmányozási aktivitás megnőtt a térségben. Az EKOL Logistics mint a szállítmányozás globális szereplője szintén látja ezt és szolgáltatási portfolióját ehhez mérten alakította ki, illetve kínálja fel üzletfelei számára. Elsőként a Kína- -Európa vasúti szolgáltatást elemezte. Az orosz-urán háborús helyzet sokat rontott ezen a reláción. A kevésbé használható megoldás miatt az áruforgalom 40%-kal visszaesett. A középső korridor, mint alternatíva jól hangzik, de számolni kell azzal, hogy multimodálissá teszi a szállítást. A hosszabb várakozási idők és a hektikus Kaszpi-tengeri átkelés, valamint az időjárási anomáliák növelik a szállítási költségeket. Következtetésként levonható, hogy a középső korridor alapvetően nem tudná kiváltani az északi vonalat. A tranzit idők kevésbé előre jelezhetők és a plusz szolgáltatások igénybe vétele 30-50%-os növekedést okoznak a vállalási árakban. A legtöbb ügyfél egyelőre a tengeri szállítást választja az alternatív vasúti megoldás helyett. A Közép-Ázsiából szállított áruk 80%-a közúton érkezik. A tiltások miatt az Oroszországon keresztül vezető útvonalak szintén kiestek. A középső korridor alternatívát nyújt, de egyéb földrajzi kihívásokkal tarkított. Iránon keresztül nincs tranzit. A Kaszpi tenger ez esetben is hektikus. Átrakodási és vámolási problémák szintén akadnak. A tranzit idő ezáltal szintén jelentősen megnőtt. Nem tartja a megszokott 12-20 napos átfutást. Az árak 20-30%-kal magasabbak a korábbiaknál. Ugyanakkor az orosz tranzit útvonalak tiltásának fennállásáig biztosan működni fognak.
Megemlítette még a háborús helyzet miatti kihívásokat az Ukrajnát érintő relációkkal kapcsolatban. Illetve a Közel-keleti konfliktus által generált krízist, ami miatt a tengeri szállítási megoldásokat kellett sok esetben újra tervezni. A Vörös-tengeren átmenő forgalmat jelentős zavarok érik. A tranzit idő 15-25 nappal, a szállítmányozási összköltségek 2-300%-kal emelkednek.
Záró előadásunkban a középvállalkozások fenntartható ellátási láncokban való szerepére világított rá Dr. Habil. Kozma Tímea és Mosonyiné Ádám Gizella, a BGE PSZK két kutatója. A középvállalati szektort érintő kutatásuk eredményeként mutatták be az ellátási láncokat szintén nagyban érintő kihívásokat. Alapvetően a vállalkozások egy VUCA vs. BANI környezetben, világban kell, hogy megállják a helyüket. Ezen belül kell transzparensen, alkalmazkodva, empatikusan és mindemellett a tudatosságot szem előtt tartva ellenállóan működniük. A megoldást a visszutas logisztikában kell megtalálni. Zöld logisztika alkalmazásával az ellátási láncok működését képesek lehetünk stabilizálni. Segítve ezzel a körforgásos gazdasági modell kialakítását, fenntartását. Egyúttal csökkentve az ellátásilánc-kockázatok típusaiból származó negatív hatásokat. Az előadók ismertették a sok paraméterre felépített kutatásukat, melyben a középvállalati szektorba tartozó vállalkozások területtel kapcsolatos attitűdjét, tudását és jelenlegi állapotát is monitorozni tudták. Egyértelműen megállapítható, hogy a visszutas logisztika teret nyert a hazai vállalati gondolkodásban. Működési profiljukban és főbb mutatóikban nem térnek el szignifikánsan az EU-ban mért hasonló szektoriális jellemzőktől. Kimutatható, hogy egyelőre nagyobb az elköteleződés a zöld logisztika iránt, mint amennyit ebből a gyakorlatban is megtapasztalhatunk. Valószínű, hogy a globális ellátási láncok ilyen irányú változását jól tudják majd követni a hazai vállalkozások is.
Konferenciánk záró motívumaként egyetemi tanulmányi versenyen szerepelt BGE hallgatók vehették át a helyezéseiknek megfelelő díjaikat. A győztes pályamunkát bemutató rövidfilmet a részt vevők is megtekinthették.