fbpx
LÉK 2024 – Évkönyvbemutató Klubnap beszámoló

LÉK 2024 – Évkönyvbemutató Klubnap beszámoló

Amikor közeledik az év vége, akkor biztos, hogy az MLE megjelenteti szakmai kiadványát, a Logisztikai Évkönyvet. Idén sem történt ez másként. November 29-én 29. alkalommal mutattuk be az ezúttal Logisztikai Évkönyv 2024 névre hallgató kiadványt.

A FALK1 Rendezvényközpont Ereky István termében megtartott bemutató során szokásunkhoz híven Dr. habil Duleba Szabolcs, a kötet főszerkesztőjeként, valamint Dr. Doór Zoltán, a felelős kiadó szervezet elnökeként nyitotta meg a bemutatót. Szintén hagyományainkhoz illeszkedve az évkönyvben cikkel szereplő négy szerzőt kértünk fel, hogy tartson előadást a cikkének témájával kapcsolatban.

Dr. Doór Zoltán elnöki köszöntőjében elmondta, hogy az egyesületünk életében nagyon nagy fontossággal bír a Logisztikai Évkönyv. Megköszönte az idei kiadványon dolgozó szerzői, alkotói közösségnek a sok önkéntesen vállalt munkát és ráfordított időt.

Dr. habil Duleba Szabolcs elmondta, hogy nagyon szerencsésnek érzi magát, mert immáron kilencedik alkalommal állhat főszerkesztőként az aktuális kötet bemutatóján a közönség elé. A korábbi kiadásokhoz képest a változások között megemlítette, hogy a Logisztikai Évkönyv 2024-ben jóval nagyobb arányban foglalkoztak a szerzők vasúti témákkal, ami a nemzetközi szakirodalommal való összehasonlításban is kiemelkedőnek számít. Ezáltal kicsit hiánypótlónak is tekinthető a kötet a Q1 szintű kiadványok között. Beszélt továbbá a Chat GPT szerepéről. Ma már szinte elkerülhetetlen, hogy a szerzők a modern informatikai megoldásokat használják munkájuk során, de nagyon fontos, hogy ezt az egyéb forrás megjelölésekhez hasonlóan feltüntessék.

Első előadónk Molnár-Major Petra, a BME, KJK, Anyagmozgatási és Logisztikai Rendszerek Tanszékének PhD hallgatója volt. Cikkében a mozgó objektumok követésében alkalmazható tipikus megoldási lehetőségeket és technológiákat vizsgálta. Az intralogisztikában fellelhető önálló mozgásra képes, illetve arra képtelen objektumok és mozgatott egységek jellemzésével, valamint néhány példa bemutatásával kezdte előadását. Az Ipar 4.0 által megvalósított digitális környezetben létrehozható digitális iker felépítésének lehetőségét és használatának mért eredményeit mutatta be. Felhívta a figyelmet a még fellelhető anomáliákra és rávilágított a nyomonkövetés megvalósíthatóságára az adott mozgások közvetett vagy közvetlen követésével kapcsolatban.  Elemezte a megfelelő technológia kiválasztásának szempontrendszerét és a digitalizációs folyamatlépések bemutatásával összegezte kutatása eredményeit.

Tóth Sándor a Simotrade Kft. üzletfejlesztési igazgatója a logisztikai cégek megvilágítási problémáira adandó megoldásokra koncentrálva írta meg cikkét. Elmondta, hogy 30 éves cége a logisztika területéről tekintve talán a periférián működőnek látható, de nagyon is szerves részét tudja képezni, ha a szaktevékenységek költésghatékonysági elemzéseit vesszük számba.  A gyakran nagyon sötét logisztikai csarnokok megvilágításánál alapvető problémák közé sorolható a különböző belső terek, különböző megvilágításai igénye, A magasban lévő fényforrások karbantartása, a világító testek nehéz cserélhatősége, a gyakran 24 órán át tartó üzemeltetés költségei. Gondolkodásmódbeli váltás kellett ahhoz, hogy egy technikailag és költséghatékonyság szempontjából egyaránt jobb megoldást fejlesszenek ki. Megoldási javaslatukat a modulárisan felépülő, bármikor bővíthető, könnyen átalakítható fénysáv rendszereikben kínálják. a hosszú élettartam mellett a széles skálán megvalósítható tervezhetőség és a csekély karbantartási igény jelenti az előnyét a korábbi technológiákkal szemben. Igény szerint állítható, szabályozható fényáram, fényszög, színhőmérséklet segíti a munkavégzést. Ezeket a lehetőségeket a fényforrások minősége és az állítható optika segítségével vezetik a kívánt területre. Mozgásérzékelő segítségével a rendszer felismeri, hogy ember vagy robot közlekedik a fényforrás hatókörében azaz milyen világításra van szüksége az alatta folyó munkafolyamatnak. A rendszer moduljai önmagukban foglalják a világítással és az irányításukhoz szükséges informatikai hálózati elemek egységeit is. 

Póka Viktor a Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem PhD hallgatója a Logisztikai Évkönyv többszörös szerzőjeként az idei kötetben a fulfillment centerek fő kutatási irányairól publikált. Cikkében és előadásában is kitért jó gyakorlati példák bemutatására. A fulfillment szolgáltatások bemutatása után vázolta ennek a logisztikai rendszernek az előnyeit. Ismertette a kutatási módszertana alapjait, amit a Web of Science tudományos metaadatbázisban alkalmaztak. Az évente megjelenő publikációk és hivatkozások száma 2008-tól kezdett meredeken emelkedni. Néhány kisebb hullámvölgynek tekinthető évet leszámítva töretlenül nő a számuk. A cikkek tartalmi besorolása egy nagyon bonyolult hálót alkot, amiben egyértelműen meghatározható néhány klaszter. A Magyarországon ebben a szegmensben dolgozó cégek közül a Boxyt és a Webshippyt jellemezte röviden az érdeklődők számára.

Dr. Fleischer Tamás a HUM-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont, Világgazdasági Intézet tudományos főmunkatársaként írta meg cikkét a CORCAP európai uniós vasúti áruforgalmi projekt tanulságaival kapcsolatban. A záróelőadás bemutatta számunkra az Orient-East Med vasúti corridort. Kelet/Kelet-Mediterrán folyosóban partnerséget betöltő szervezeteket, gazdasági társaságokat. Az előadó ismertette a a projekt célját és az elért főbb kutatási eredményeket. Összefoglalva elmondható, hogy leginkább az értintett régiók, földrajzi területek makroszintű együttműködésének erősödése, javulása várható a projekttől. A kutatási eredményekre alapozva több vasúti beruházás szükségességét is megállapították. Ilyenek pl. több delta vagány megépítése a magyarországi érintett vonalak mentén (Komárom, Sopron) vagy a V0 vonal lehetséges nyomvonalának változatai. Javasolják többek között az áruszállítás területén a modális átállást a vasúti és vízi alágazatok irányába, a logisztikai létesítmények hatékonyságának javítását, a vasúti kapacitások budapesti szűk keresztmetszetének feloldását, a szereplők közötti együttműködés javítását.

A bemutatón részt vevő érdeklődők megkapták a Logisztikai Évkönyv 2024 egy-egy digitális példányát. A print verzió pedig december 12-től elérhető a megszokott módokon a Magyar Logisztikai Egyesületnél.

A Logisztikai Évkönyv 2024-ben szereplő magas színvonalú szakcikkek, tanulmányok olvasásához kellemes időtöltést és jó szórakozást kívánunk!