December 16-án az UniZone BGE Hallgatói Centrumban debütált a Magyar Logisztikai Egyesület (MLE) jubileumi Logisztikai Évkönyve, amely a hazai logisztikai szektor egyik legmagasabb szintű tudományos szakmai kiadványa. Az MTA által DOI-számmal is ellátott idei kötetben, ez évben több mint 400 oldal terjedelemben, összesen 27 tanulmány kapott helyet.
Nemcsak a világ, de a logisztika is sokat változott az elmúlt évtizedekben
A Logisztikai Évkönyv célja a minket körülvevő megannyi változás ellenére továbbra is ugyanaz. A logisztika területén elért legújabb kutatási eredmények és szakmai, gyakorlati tapasztalatok megosztása a szakterület iránt érdeklődőkkel. Az első Logisztikai Évkönyvet még a ’90-es évek derekán mutatták be, így közel azonos múlttal rendelkezik, mint maga az azt kiadó szakmai szervezet. Igaz, azóta nemcsak a logisztika világa, de a mindennapi élet is számos változáson ment keresztül. Példaként csupán, a televíziókészülékek vékonyabbak, a mobiltelefonok képernyői nagyobbak lettek és világszinten elterjedt az internet. Átalakultak a kereskedelmi és vásárlói szokások, valamint vele együtt a marketing- és reklámlehetőségek is. Gombamód elszaporodtak a webáruházak, amelyekből jelentős szereplők szintén szép számmal kinőttek, hazai és globális szinten egyaránt.
„Az elmúlt pár évtizedben több jelentős logisztikai eseményt is átéltünk. A teljesség igény nélkül az izlandi Eyjafjallajökull vulkán kitöréséből fakadó légtérzárat, a koronavírus-járvány terjedéséből adódó korlátozásokat, a Szuezi-csatornában elakadt konténerhajó által okozott krízist, valamint a jemeni húszi lázadók támadásait is” – mondta Dr. Doór Zoltán, a Magyar Logisztikai Egyesület (MLE) elnöke.
A Logisztikai Évkönyv 2025 már a 30. kiadvány
Ma már számtalan okoseszközt használunk. Ezek mellett a mesterséges intelligencia szintén nemcsak a mindennapokban, de a logisztikában egyaránt forradalmi változásokat ért és ér el. Egyre gyakrabban fogyasztunk digitális tartalmakat, ezért a Logisztikai Évkönyv amellett, hogy végigkísérte a jelentős logisztikai változásokat, évek óta digitális formában is megjelenik. Ráadásul ma már a tudományos közéletben, valamint a gyakorlati szakemberek körében egyaránt elismert, rangos és immár évtizedes hagyományokkal rendelkező kiadvánnyá vált.
„A most megjelent Logisztikai Évkönyv 2025 több szempontból is különleges. Egyrészt ez az elmúlt évek legnagyobb terjedelmű, több mint 400 oldalas kiadványa. Másrészt ez évben jubileumi számmal debütált, amelynek apropójából az egész művet színesben jelentettük meg” – emelte ki a Magyar Logisztikai Egyesület (MLE) elnöke, aki azt is elárulta, hogy a digitális kiadvány mellett több mint ezer nyomtatott példánnyal is készültek.
A 434 oldalas ez évi számban 27 tanulmány kapott helyet, amelyek megjelenését a CSR Hungary, a DiaPetLog LOGISZTIKA Kft., a HRT Spedition Kft., a Károly Róbert PR & Marketing | KRPR.hu, a PMI Logistics Solutions Kft., az SSI Schäfer Systems International Kft., a Szerencsejáték Zrt. és a Waberer’s Csoport is támogatta. A Magyar Logisztikai Egyesület (MLE) számára továbbra is cél, hogy a Logisztikai Évkönyv egy olyan rangos kiadvány legyen, amely publikációs lehetőséget biztosít a magyarországi logisztikával foglalkozó kutatóknak, mérnököknek és közgazdászoknak. Ezért hálásak partnereiknek, hogy ehhez idén is többen érdemben hozzájárultak. Mivel az MTA évről évre DOI-számmal is ellátja a kiadványban található műveket, ezért többek között szakirodalomként is használhatják azokat felsőoktatásban tanulók. Mindezzel pedig érdemben támogathatja a tanulmánygyűjtemény nemcsak a hazai logisztikai képzések sikerességét, de az utánpótlás-nevelést is.
6 fő témakört érint a jubileumi Logisztikai Évkönyv
A témaválasztás ezúttal is szabad volt a szerzők számára, amelynek köszönhetően a könyvben megjelent cikkek jól tükrözhetik a logisztikusok kurrens érdeklődését az egyes területek iránt.
A Logisztikai Évkönyv 2025 c. kiadványban – a cikkek által érintett területeket figyelembe véve – a következő témakörökkel találkozhatnak az olvasók:
- A városi logisztika aktuális kihívásai
- Intralogisztika a digitalizáció új hullámában
- Korszerű ellátási lánc megoldások
- Kihívások a hazai és nemzetközi szállítmányozásban
- Környezeti hatások és agrárlogisztika
- A logisztika múltja és jövője napjaink tükrében
„A kiadványban található tanulmányok előre lefektetett formai követelmények és tartalmi elvárások mentén készültek. Ráadásul a több száz oldalas könyvben idén is nemcsak magyar, de angol nyelvű szakcikkek szintén találhatók” – hangsúlyozta Dr. Doór Zoltán.
A Logisztikai Évkönyv összeállításánál a kialakult gyakorlatnak megfelelően a szerzők által leadott témajavaslatok előzetes szűrését a szerkesztőbizottság végezte el. Ezt követően minden egyes megjelenésre váró cikket egy kijelölt szerkesztőbizottsági tag és egy külső, neves szakmai lektor véleményezett. A könyv a megszokott módon, az idén Business Superbrands és MagyarBrands elismerésben is részesült a Magyar Logisztikai Egyesület (MLE) gondozásában került kiadásra.
A hagyományokhoz híven, ez évben is rangos szakemberekből állnak a kiadvány alkotói
A Logisztikai Évkönyv alkotói, szerzői évről évre nemcsak kimagasló szakértői területüknek, de érdekesség, hogy megtalálható köztük rendszerint felsőoktatási intézmény oktatója, doktorandusz hallgató és versenypiaci szereplő egyaránt. Főszerkesztője már egy évtizede Dr. habil. Duleba Szabolcs, aki a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem docense és a Nyíregyházi Egyetem kutatóprofesszora. Vezető szerkesztője pedig Károly Róbert PR-szakértő, marketing-tanácsadó, aki egyben a szakmai szervezet kommunikációs és PR-partnere is.
„A jubileumi kiadvány a nemrég átadott UniZone BGE Hallgatói Centrumban megrendezett Évkönyvbemutató rendezvényen, több mint félszáz regisztrált érdeklődő jelenlétében debütált. Az esemény résztvevői mind a 6 témakörbe betekintést nyerhettek egy-egy szerzői előadás által” – tette hozzá Dr. Doór Zoltán, a Magyar Logisztikai Egyesület (MLE) elnöke.
A rendezvényen köszöntőt mondott Dr. Doór Zoltán, a Magyar Logisztikai Egyesület (MLE) elnöke mellett és Dr. habil. Kozma Tímea, a Logisztikai Évkönyv egyik független lektora is. A rendezvény moderátora pedig Károly Róbert vezető szerkesztő volt.
Hermány András, a Szerencsejáték Zrt. Logisztikai osztályvezetője az INTRALOGISZTIKAI FEJLESZTÉS A SZERENCSEJÁTÉK ZRT.-BEN címmel tartott előadást
„A Szerencsejáték Zrt. rendelkezik Magyarország talán legnagyobb kiskereskedelmi viszonteladói hálózatával, közel 7.400 értékesítési ponttal biztosítja az offline piacon a játékosok magas szintű ügyfélélményét. A Szerencsejáték Zrt. Logisztikai Osztálya heti rendszerességgel látja el a teljes földi hálózatot differenciált tartalmú csomagokkal. Tartalmukat tekintve aktuális sorsjegyekkel, marketinganyagokkal, játékokhoz tartozó kiegészítő termékekkel, kötelező nyomtatványokkal, amelyeknek a legyártásához egy félautomata futószalagrendszert használunk. Ezt a rendszert 2011-ben helyezték üzembe, ami azóta is folyamatosan fejlesztve volt, de 2024-re elérte a kapacitásának a határait, így új lendületet kell adni az intralogisztikai folyamatoknak, ami egy nagyobb szabású fejlesztést von magával. Az új komissiózórendszer kiépítése, automata polcrendszer bevezetése lesz a jövő, amelyet megfelelő informatikai támogatással össze lehet kötni a vállalatirányítási rendszerrel is. Ezzel a fejlesztéssel optimalizálhatóak lesznek a folyamatok, erőforrások és teret kaphat a XXI. század új iránya a mesterséges intelligencia is.”
Simon Dániel, a BGE Vállalkozás- és Gazdálkodástudományi Doktori Iskolájának hallgatója A KOMMUNIKÁCIÓ FONTOSSÁGA AZ ELLÁTÁSI LÁNC ELLENÁLLÓ KÉPESSÉG ÉPÍTÉSÉBEN: KVALITATÍV VIZSGÁLAT A SZUEZI-CSATORNA MŰKÖDÉSÉT BEFOLYÁSOLÓ KRITIKUS ZAVAROK ÉS ANNAK HATÁSAINAK SZEMPONTJÁBÓL címmel tartott előadást
„Az utóbbi években a Szuezi-csatornát érintő fennakadások, mint például a 2021-es Ever Given hajó keresztbe fordulása és a 2023-as Vörös-tengeri konfliktus, komoly kihívásokat jelentettek a nemzetközi logisztika és kereskedelem számára. A kutatás célja ezeknek a kritikus zavaroknak az elemzése, valamint az ellátási lánc ellenálló képességének növelését célzó kommunikáció fontosságának feltárása. A kutatás átfogó szakirodalmi áttekintést foglal magába, összegezve a Szuezi-csatornát érő fennakadásokkal kapcsolatos, meglévő tudományos munkák eredményeit, és kvalitatív adatokat gyűjt négy nyersanyagbeszerzési szakértővel készített mélyinterjúk formájában. A kutatási eredmények rávilágítanak a Szuezi-csatorna zavarainak globális ellátási láncokra gyakorolt hatásaira, különös tekintettel az ellátási lánc szereplőinek késleltetett reagálására és a hatékony kommunikáció fontosságára. Az elemzés kiemeli a folyamatos kockázatkezelés és a biztonsági készletek fenntartásának jelentőségét, valamint az ellátási lánc átláthatóságának javítására szolgáló kommunikációs stratégiákat. A tanulmány gyakorlati tapasztalatokon nyugvó tanulságokat prezentál a területen dolgozó szakemberek számára, amelyek elősegíthetik jövőbeli kockázatok csökkentését vagy teljes elkerülését.”
Dr. Valentinyi Zoltán, a Neumann János Egyetem tudományos tanácsadója, oktatója és a logisztikai kutatások koordinációs vezetője a MAGYARORSZÁG EURÓPAI UNIÓS CSATLAKOZÁSÁNAK ELSŐ 20 ÉVE AZ ÁRUSZÁLLÍTÁSBAN címmel tartott előadást
„A 2004-es uniós csatlakozásra, mint egy azidáig nem tapasztalt gazdasági és társadalmi lehetőségre tekintettünk. Visszatekintve az elmúlt 20 évre, az a kérdés, hogy valójában mi valósult meg a korábbi, helyenként talán utópisztikus elképzelésekből, reményekből. Tanulmányunkban azt vizsgáltuk, hogy a 2003-ban megfogalmazott és/vagy várt uniós előnyök közül mi valósult meg az elmúlt 20 évben a közúti-, vasúti-, vízi szállításra és azok infrastrukturális elemeire fókuszálva.”
Homoki Roland közgazdász és logisztikus, hőmérséklet-érzékeny szállítmányok specialistája, a Complex CTR technológia létrehozója a HŐMÉRSÉKLET-ÉRZÉKENY KÉSZÍTMÉNYEK ÉS AZOK LOGISZTIKAI FELADATAINAK MINŐSÉGI SZABÁLYOZÓI címmel tartott előadást
„A jelenlegi munka célja, hogy bemutatásra kerüljön a hőmérséklet-érzékeny készítményekre vonatkozó szabályozók összetettsége, hiszen a főbb irányvonalak után számos olyan tényezőt kell figyelembe venni ezeknek a készítményeknek a logisztikája során, amelyek betartása létfontosságú, ha és amennyiben azokat nem csak hatékonyan kívánjuk kezelni, hanem biztonságban is akarjuk tudni. Ezek a termékkörök ráadásul mindennapi életünk szempontjából kiemelten fontos termékkategóriák, hiszen a két legfőbb csoport, amelyeknél ezek a szabályozók szerepet játszanak az élelmiszerek és gyógyszerkészítmények, amelyek minőségét a gyártókon túl a disztribúciós hálózatnak is biztosítani kell, hogy az emberek milliárdjainak egészséget megőrizzük. Így azonnal belátható, hogy a hétköznapokban oly könnyedén háttérbe kerülő, akár »megfeledkezéssel« kezelt témakör milyen óriási jelentőséggel bír a mindennapi életünkre.”
Dr. habil. Kozma Tímea, a BGE Pénzügyi és Számviteli Karának egyetemi docense, az ellátásilánc-menedzsment mesterképzési szak szakfelelőse és a Logisztikai Évkönyv egyik független lektora a HAZAI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYI KÖRKÉP – FÓKUSZBAN A HAZAI LOGISZTIKAI MESTERKÉPZÉS címmel tartott előadást
„A tanulmány a hazai felsőoktatási intézmények ellátásilánc-menedzsment mesterképzéseit mutatja be a jelentkezők és felvettek adatai alapján, a felvételi adatbázisok, az általános felvételi adatok vizsgálatával. Magyarország felsőoktatási struktúrája 2005-től kezdődően állt át a bolognai rendszerre. A mesterképzésnek a tömeges felsőoktatás következtében a korábbiaknál differenciáltabbnak kell lennie, mélyebb ismereteket nyújtva, és fontos, hogy lépést tartson a gazdasági, tudományos, technikai fejlődéssel. A hazai mesterképzés egyre nagyobb hányadát a fővárosi felsőoktatási intézményekben folytatják a hallgatók. A nappali munkarendű mesterképzésre felvettek majdnem mindegyike lényegében folyamatosan tanul tovább (az alapszakos diploma megszerzésének éveben, vagy egy évvel később). többségük abban az intézményben, ahol megkezdte a felsőfokú tanulmányait.”
Szoboszlay Máté, a Faedra Group üzletfejlesztési és beruházási igazgatója A VÁROSI LOGISZTIKAI FEJLESZTÉS EGY FEJLESZTŐ SZEMÉVEL: A VÉGFELHASZNÁLÓI ÜZLETI FOLYAMATOK FEJLESZTÉSE INGATLANMEGOLDÁSOKON KERESZTÜL címmel tartott előadást
„A tanulmány az ingatlanfejlesztők kulcsfontosságú szerepét vizsgálja – alapvetően – a városi logisztika fejlesztésében, amely a városi, végfelhasználókat fókuszba helyező üzleti folyamatok gördülékenységét és hatékonyságát alátámasztó kritikus összetevő. A városok folyamatos növekedésével a városi logisztika által támasztott kihívások egyre összetettebbé válnak, és olyan kérdéseket foglalnak magukban, mint a zsúfoltság, a nem megfelelő infrastrukturális körülmények és a kereskedelem volatilisan változó és növekvő igényei. A tanulmány célja, hogy az egyes logisztikai/raktár ingatlan típusokat bemutatva segítsen a városi logisztika szegmensét beskálázni, az ingatlan specifikus kihívásait beazonosítani, illetve az ingatlanfejlesztő szemén keresztül megmutatni azon elemeket, melyek az ingatlanfejlesztés során megjelennek, mint kihívás vagy kockázat. Ezeket figyelembe véve az üzenet a stratégiai együttműködések előnyeinek feltárása és kihangsúlyozása, enyhítve az operációs kényszerek és logisztikai kihívások problémáit. (…) Összefoglalva, a tanulmány egy sor hasznosítható meglátást és stratégiai ajánlást kínál az ingatlanfejlesztők szemüvegén keresztül a logisztikai szolgáltatóknak, mindezt a városi logisztikai rendszerek optimalizálása érdekében. Az ingatlanfejlesztés és a logisztikai igények összehangolásával a fejlesztők jelentősen növelhetik a városi központok működési kapacitását, ezáltal elősegítve a gördülékenyebb üzleti folyamatokat és hozzájárulva a városi gazdasági környezet fenntartható növekedéséhez. Reményeink szerint a bemutatott megállapítások és ajánlások útitervként szolgálhatnak a szolgáltatók, fejlesztők, várostervezők és politikai döntéshozók számára a várostervezés és a logisztika szinergikus megközelítésének előmozdításához.”
